Seite 51 [51]
A Bibliotheca Corvina
és a tokaji bor
a Magyarságkép
két meghatározó eleme
Az 1568-ban loruában alapított protestáns gimnázium komoly tekintélyt vívott
ki magának a következő évszázadokban. A Magyar Királyságból és Erdélyből
nyugati egyetemekre tartó peregrinusok is szívesen időztek itt egy-két szemesz¬
tert, megerősítve tudásukat mentek tovább más felsőoktatási intézményekbe.
Ahogy a magyarok nevezték, Ioronya, tehát népszerű tanulási hely volt. A XVIII.
század elején a városban sokféle feszültség osztotta meg a polgárokat. Egyrészt a
jezsuita kollégium és az előbbi vetélkedése, másrészt a Halléból érkező új pietista
szellem és az ortodox lutheránusok ellentéte. A korszak egyik legjelentősebb helyi
értelmiségije Peter Janichen (1679-1738), a gimnazium rektora és kényvtarosa. A
Magyar Királysággal kapcsolatos ügyek iránti érdeklődésének egyik első nyomta¬
tott jele (1712) egy tézisfüzet, a bártfai Paulus Keler az ő elnöklete alatt védte meg
szakdolgozatát a magyar borokról.
A késmarki Caspar Moller 1717-ben mar Naldo Naldi (1436-1513) egy
Torunban 6rzott kéziratara, a Matyas könyvtárát bemutató verses levelére alapoz¬
va értekezett Jánichen vezetése alatt. Ahogy Kelernek a borokról írt szövegét is
kibővítette a rektor, és kiadta a maga neve alatt, ugyanígy a Naldo Naldiról írtakat
is tovább írta. 1723-ban számba vette az intézménye könyvtárának kéziratait.
Ez a könyve Jénában jelent meg, ahol minden bizonnyal találkozott az ott taní¬
tó Martin Schmeizellel. Nem tudjuk, hogy Schmeizel (1679-1747) mikor kezdett
érdeklődni és milyen ismeretek alapján a Naldo Naldi kézirat iránt, de az biztos,
hogy vagy ő személyesen, vagy Jánichen, vagy valamelyikük egy megbízottja le¬
másolta Schmeizelnek a művet. Schmeizelt 1722-ben nevezték ki Jénában tanárrá,
és már az ebből az alkalomból a Stephan Keller (a nagysinki iskola rektora) által írt
dicsőítő költeményben olvashatunk a tervről, egy, a budai könyvtárról szóló kötet
összeállításáról.
Tudjuk, hogy a brassói polybiszor külön kurzust is tartott az egyetemen Mátyás
könyvtára történetéről. Feltehető, hogy ennek ismertsége hozta össze Jánichennel,
aki aztán hozzásegítette, hogy egy másolatot szerezzen magának. Élete végén a
meg nem valósult tervei között is szerepel.
49