Oldal 35 [35]
A tokaji Dor, ahogyan a franciák
álják - avagy a tokaji! hírnevének
megszilárdulása a Dorok
nazájában
Különböző típusú forrásszövegekre — úti beszámolókra, szakcikkekre, borászati
értekezésekre, szótárakra és enciklopédiákra, tudományos könyvekre és folyóira¬
tokra és ampelográfiai munkákra — támaszkodva megkísérelhetjük rekonstruálni,
hogy a tokaji bor a 18-19. században miképpen tett szert hírnévre, később pedig
miképpen őrizte meg jó megítélését Franciaországban. Az itt felsorolt források
három fő okra vezetik vissza a tokaji hírnevét: a jellegzetes termőhelyre (zerroir,
dűlő), a szakemberek szerepére és a kereskedelem fontosságára.
A termőhely kapcsán először érdemes aláhúznunk, hogy egy bortermelésre ki¬
vételesen alkalmas területről beszélünk. Vulkanikus eredetű, 500 méternél alacso¬
nyabb dombokon terem itt a szőlő: a meredek domboldalakat kőzettörmelék- és
löszrétegek borítják, amelyek nem engedik átszűrődni a vizet, igen száraz közeget
teremtve ily módon. A régiót sajátos mikroklímája igen alkalmas helyszínné teszi
arra, hogy ott kibontakozhasson a hagyományos szaktudás. A területet egyébként
átszeli egy olyan folyó, amely nagy szerepet játszik a tokaji bor előállításában és
a piacra való eljuttatásában egyaránt. A Tiszába ömlő Bodrogban képződik az a
reggeli pára, amely egy mikroszkopikus gombafajta, a nemes rothadásként ismert
jelenségért felelős Bozrytis cinerea.
A tokajinak a francia utazók írásaiban betöltött helye koronként változó. A
17. század elején e bort még alig ismerik Franciaországban, így nem is beszél¬
nek róla, azonban XIV. Lajos uralkodásának idején példátlan gyorsasággal hódítja
meg a királyi udvart, s diplomáciai körök kedvenc italává válik. A 18. században
a tokaji népszerűségre tesz szert a társadalom vagyonos rétegeinek körében, s a
filozófusok emblematikus nedűjeként is ismert lesz. A 19. századra a minőségi
bor szimbólumává válik: olyan szintet képvisel, amelyről mások csak álmodoznak.
Érdemes aláhúznunk Pierre-Alexandre Odart de Rilly gróf szerepét a folyamat¬
ban. A Poitou régió egy illusztris nemesi családjából származó borász La Dorée
néven ismert birtokán (Touraine) szisztematikus kísérletezést folytat annak érde¬
kében, hogy javítson szőlőjének minőségén. Miután elnyerte a júliusi monarchia
hivatalos borászati szakértőjének címét, Lajos Fülöp király 1839-ben Magyaror¬
33