Seite 416 [416]
A négy utolsó fejezet jól tükrözi Szirmay királyhűségének és hazafiságának azt
a kettősségét, amelyre már König György is rámutatott." Szirmay egész pályája s0¬
rán királyhű volt; különösen II. Józsefért rajongott (főleg hogy ebben az évtizedben
ívelt fel leginkább a karrierje), de az 1790-es évek Habsburg uralkodóival?" szemben
sem mutatkozott kritikusnak. Ugyanakkor hazafiságát, hazaszeretetét, magyar nyelv
és kultúra iráni szeretetét a Hegyalja-Ismertetés számos pontján kifejezésre juttatja, és
erre szép példát nyújt az, ahogyan az 56. fejezetben kiáll a tokaji bor minőségéért:
, ::. ezért tehát a jövőben is feddhetetlen magyarokként ragaszkodjunk nemzetünk és
borunk ösi feddhetetlenseg£hez...” Ezt ma úgy mondanánk: a tokaji bor a nemzeti
kulturális örökség részét képezi.
V. Összegzés
Szirmay sokoldalú művét sokféleképpen lehet mérlegre tenni. Közelítsük meg a po¬
zitívumok és negatívumok szempontjából, és kezdjük a mérleg bal serpenyőjével,
hogy tülessünk a „szepseghibäkon”. Szirmay nem mondhatö teljesen tisztakezű
szerzőnek. A Hegyalja-Ismertetésnek egy kis részében, összességében néhány oldal¬
nyi terjedelemben — az elején és még egy-egy pársoros részben — plágiumot köve¬
tett el (nevezhetjük már így a 18. század vonatkozásában is), és volt hajlama arra,
hogy elködösítsen fontos közvetítő forrásokat, s így a maga érdemének tüntesse fel
bizonyos forrásegyüttesek megtalálását. Bél Mátyás, illetve a tokaji borról szóló
18. századi irodalom kapcsán láttuk, hogy Szirmay összességében kicsit kevesebb¬
nek mutatta a korábbi szakirodalmat és eredményeit, így a saját eredményei még
nagyobbnak, újszerűbbnek tűnhettek, tűnhetnek. Mindezek hibák ugyan, de nem
kirívóak abban a korban. Felhozhatjuk még, hogy sokszor túl száraz, adatközpontú
a stílusa, illetve hogy mindhárom tudományterületen elhanyagol bizonyos témákat,
szempontokat, de ezek már nagyrészt a műfaji kötöttségekből vagy a kor tudo¬
mányának korlátaiból eredő hiányosságok, és nem annyira a szerző hibái. Talán
akkor is gondosabban dolgozhatott volna, és alaposabb átalakításokat, bővítéseket
végezhetett volna, amikor a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetéséből kivágta és ki¬
kerekítette a Hegyalja-Ismertetést.
Mindezzel együtt is óriási teljesítmény a Hegyalja-Ismertetés, hogy a nagyobb me¬
gyeleírásokról ne is beszéljünk. Nyomtatásban az első részletes munka ez Hegyaljáról
és szinte mindegyik településéről, és a Bél Mátyás-i kéziratnál is egy kicsivel részle¬
tesebb földrajzi tekintetben. Leginkább történeti szempontból végzett úttörő munkát
szerzőnk: több évtizedes kutatómunka révén elképesztő mennyiségű adatot gyűjtött
2 Konic 1903, kiilondsen 50. König ambivalensnek látja ezt az attitűdöt, de azért számos példát látunk arra,
hogy a korabeli nemesség összeegyeztethetőnek gondolta a Habsburg-hűséget és hazafiságot.
27 Magyar trónon II. Lipót és I. Ferenc.
414