Oldal 410 [410]
Szirmay műve gazdasági-technikai, azon belül is praktikus irányultságú, és — a mű¬
faj más műveihez hasonlóan — nemigen fordít figyelmet a szőlőműveléstől a bor el¬
készültéig tartó események társadalmi vetületeire. A borvidékeken, mindenekelőtt
a Hegyalján külön foglalkozások alakultak ki, itt a feudális társadalom némileg már
átalakult. Hogy csak címszószerűen említsünk néhány ide kapcsolódó munkakört:
alapesetben a szölötulajdonos vincellerje fogadta fel a munkásokat és felügyelte
a munkákat; a mindenféle nemzetiségű munkások lehettek napszámosok (a 18. szá¬
zadra már ez volt az uralkodó) vagy dolgozhattak szakmányban (ők teljesítménybért
kaptak); a különböző munkaköröknek megfelelően voltak például kapások, metszők,
szüretkor szedők, puttonyosok; a szőlőre adott esetben szőlőpásztor vigyázott, és
szüretkor külön őrséget is fogadhattak.”*° Szirmay a nemesi tulajdonos pozíciójá¬
ban van, és leginkább a gazdasági teljesítmény szempontja mentén kerül említésre
egy-egy foglalkozás, társadalmi csoport. Fontos például, hogy ne okozzanak károkat
a kapások, különösen ,a mindenhonnan összeszedett vándor kapások";" vagy, hogy
jól végezzék a dolgukat a szedők a szüretkor. Hogy ez utóbbit biztosítsa, Szirmay
külön jutalmat ígért az egyes aszúszőlőkért a napszámon felül: e módszer újdonsá¬
gát és eredményességét Balassa Iván is kiemeli." Szirmay említi még a különbséget
a napszámban, illetve szakmányban dolgozók közt,?" és azt is, hogy , szüret idején
mindenhol őrséget és felderítőket állítottak" (28. §); összességében viszont tényleg
csak itt-ott villannak fel emberek a szövegben, és ezek éppen azt juttatják eszünkbe,
milyen jó lett volna, ha — nagy tapasztalata birtokában — többet beszél ezekről a cso¬
portokról és szokásaikról. Népszokások, ünnepek is kapcsolódtak a szőlőműveléshez.
A szüretet például egész másképpen írja le Fuker, mint Szirmay: előbbi leírása nagyon
jól érzékelteti, milyen kemény munka, egyúttal milyen vidám hangulat, akár nép¬
ünnepély lehetett szüretkor."! Prónay viszonylag száraz művéből is elővillan olykor
a szőlők, pincék körüli mozgalmas élet, például ebben az intelemben: , Aszszonyt,
Leányt sem jó Kúltsárnak Pintzében tartani, mivel kedvezni kivánván jó Baráttyaik¬
nak a leg-jobb hordóbúl a" leg-édesebb konty alá való Borotskát szoktak adni, vagy
magok-is innya. .."? Mindezek a szempontok nem kell, hogy kedvezőtlen fényben
tüntessék fel Szirmayt, ő a maga műfajában minden jel szerint kielégítő művet írt;
mindössze hangsúlyozom az 1810-es kézikönyv és az alapjául szolgáló 1798-as részek
technikai, gyakorlatias jellegét. Ezt is némileg ellensúlyozza a számos tokaji borról
szóló mondás, vers közzétélele a 13-15. fejezetekben és más Szirmay-művekben.??
246 Minderről lásd részletesen BALAssA 1991, 257—326.
247 SZIRMAY 1798, 53.
248 SZIRMAY 1810, 25.
24 BaLassA 1991, 387.
250 Szirmay 1798, 54.
251 FuKER 1790, 83-106.
252 PRONAY 1780, 55.
25 Lásd fent, illetve Csoma 2017, 241-245. Az 1810-es kézikönyv elején és végén is szerepel egy-egy magyar
népi jellegű vers.
408