Bel: ,Curiarum certe circiter XVI | Szirmay: ,Sunt tamen & liberae
 sunt, in quibus C. Aspermont, Teleki, | Curiae Comitibus Teleky, Sennyey,
 baro item Sennyei, et nobiles Patai, | Dory, & Nobilibus Patay, Jósa,
 Josa, Ketzer, Bagosi, Garai, Besenyei, | Keczer, Bagossy, Bessenyey, Kadas,
 Dori, Kadas, Fai, Schneider, | Fay, Schneider, Glaczinger, & Curia
 Glatzinger, praecipuas possident.”” Garaiana dicta.”””
  
A nevek sorrendje nagyon hasonló, Szirmay mindössze a Dőry családot tette előrébb,
 a grófok közé, a Garaiakat pedig, udvarházuk , szabadságát" elbizonytalanító kontex¬
 tusban, a sor végére (az Aspremontokat még korábban részletesen tárgyalta Szirmay);
 
ezek a módosítások nyilván az azóta történt változásokat tükrözik. S ha e nemesi csa¬
 ládoknál Bélt vette alapul, nyilván a mellette szereplő közlésben, a város kiváltságait
 
biztosító császárok említésekor is Bél lehetett a kiindulópont, csak éppen itt másképp
 
fogalmaz Szirmay, nincsenek konkrét átfedésben levő szövegrészek." Kicsit lejjebb
 
a dűlőknek ilyen felsorolásait olvashatjuk:
 
 
Bél: „Viniferi colles recedunt ad | Szirmay: ,Colles vitiferos habet 1mae
 occasum et septemtrionem, pauci illi, | Classis, Csdka-mal, Sajgd, Kakas,
 et non parva parte deserti. Meliores | Kö-vägo, Meszsze-lätö, Ujhegy, &
 vocantur Csokamdl, Sajgo, et Kakas, | Henye.””
 
quippe quorum fructus maturus
 vini Tokaiensis classem mediocrem
 exaequat saepe; neque contemnendus
 erit, qui in Kövago gignitur, atque
 Meszelatö, sed vilissimi sunt in Ujhegy,
 et Henye.””
 
 
A nevek sorrendje alapján itt is egyértelmű, hogy bár máshonnan is nyilván tudhatta
 a dűlőket Szirmay, itt konkrétan Bélt követte, egyúttal igen erőteljesen le is egy¬
  
7 'TörH et al., kiad., Bel, 2018, 165.
 
77 SZIRMAY 1803, 176.; SZIRMAY 1798, 113.
 
"8 Cf. Tórn et al., kiad., Bel, 2018, 165: „coacti erant, exemplo Tokaiensium” stb., illetve Szırmay 1803, 176
 és SzırMmAy 1798,113: „Privilegiis paribus cum Tokaino Oppidum” stb.
 
” Téru et al., kiad., Bel, 2018, 166.
 
8° Szirmay 1803, 176; SZIRMAY 1798, 113 (ez utóbbiban , Sajgó" helyett , Sajgkó").