Page 365 [365]
OCR
Szirmay megyeleírásában pedig — s így a Hegyalja-Ismertetésben — ennek a passzusnak a több dűlőnévvel kiegészített, de rövidebben összefoglalt verzióját olvashatjuk: „Colles vitiferi praestantissimo fructu supereminent praedio, vocanturque: Somos, Poklos, Mézpest, Göböly, Lapis, Csirke, Czigány, Aranyos, Hoszszúmály, Varjas, et Hatalos."" Talán nem szükséges tovább bizonygatni, hogy ez a kézirat volt Szirmay asztalán. E kéziratnak a szóban forgó Szirmay-művek keletkezéstörténete szempontjából és nem a szövegvariánsok szempontjából van jelentősége." A továbbiakban az egyszerűség kedvéért Bél Mátyás kézirataként vagy műveként fogok utalni a megyeleírásra, bár voltaképpen egyrészt egy döntően Matolaitól származó és Bél által itt-ott javított kézirat, másrészt ennek Szirmay embere által pontosan lemásolt és Szirmay által pár helyen annotált változata van a kezünkben, miközben a Bél Mátyás által írt tisztázat nem maradt fenn. Ifjabb Barta János már elkezdte feltárni az összefüggéseket Szirmay és Bél Zemplén-leirdsai k6zott;°° mivel Szirmay Hegyalja-Ismertetése, mint láttuk, a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetéséből vált ki, várható, hogy az utóbbiról alkotott értékelés a kisebb műre is vonatkoztatható, legfeljebb az arányok különböznek. Vizsgáljuk most tovabb a Bél-Szirmay összefüggések kérdését, a Zemplén bhelyrajzi-politikai ismertetése azon részeire fókuszálva, amelyek a Hegyalja-Ismertetésben is szerepelnek. Mint Barta röviden megállapítja, Bél kéziratának már a szerkezete is mintaként szolgált Szirmay számára." Hozzátehetjük, már a cím is azonnal Bél művére emlékezteti az olvasöt: Notitia... historico-geographica... szavak ällnak az egyes Bel-kötetek cimoldalán, és Szirmay kétféle megyeleírásának, valamint Hegyalja-ismertetésének a címei is a Notitia szóval, sőt ket esetben Noritia historicäaval kezdödnek. A Zemplen helyrajzipolitikai ismertetése megyeleírásának szerkezete, ami a főbb egységeket illeti, ugyanaz, mint Bél megyeleírásáé: természetrajz (hegyek, folyók stb.); a megye lakossága, tőbb tisztségviselői, családjai; végül az egyes települések leírása. Az arányok különböznek: egyes részeket rövidebben, másokat hosszabban (ez a gyakoribb) tárgyal Szirmay, sőt, bizonyos témákat egészen mellőz, viszont újakat von be. A hegyek után nem a folyók, majd az állat- és növényvilág következik, mint Bél művében, hanem a borvidék sajátosságait tárgyaló részt találunk (ezt a szempontot tehát már a Hegyalja-ismerZetés kiválása előtt a nagyobb megyeleírás is kiemelte); a nemesi családokat, tisztviselőket sokkal hosszabban tárgyalja Szirmay, az egyes települések leírásában pedig 64 SzirMAy 1803, 178; Szırmay 1798, 117. Lásd még Sárospatak leírásában a Megyer dűlőnél egy-egy kiegeszitest Somlyöröl €s a „Fejedelem kütjäröl”: Fol Lat. 274, 105. o., illetve Szırmay 1803, 221. 55 A 2018-as kiadás ezt a Fol. Lat. 274-et nem, csak egy másik másolatot ismer (lásd a kéziratokról TöTH et al., kiad., Bél, 2018, 97-104), de ennek nincs jelentősége a kiadás szövege szempontjából, amely amúgy is — joggal — szorosan Matolai eredeti szövegéhez igazodik. A továbbiakban is e 2018-as kiadás oldalszámai szerint hivatkozunk Bél / Matolai művére. 66 BARTA 2010. §7 Tbid., 124. 363
