OCR
a ,politikai"" viszonyait (a lakosság főbb csoportjai, főbb tisztségviselők stb.) tárgyalja; a pars specialis járásonként taglalja a megyét, leírva minden járásban a városokat, várakat, végül a falvakat, kisebb helységeket (mindezeket igen sok történelmi adattal). A megyeleírásnak azt a kéziratát, amely alapján a 2018-as kritikai kiadás is készült, és amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár őriz, ? a kézírás alapján Matolai írta, Bél csak itt-ott javított bele. Bél tisztázata, amelyet elküldött a vármegyének, nem maradt fenn." Logikusan feltételezte a korábbi kutatás, hogy a Bél megyeleírását is felhasználó Szirmay mint a megyei levéltár gondozója találhatta meg és porolhatta le ezt a vármegyének évtizedekkel azelőtt eljuttatott kéziratot." Mégsem így volt, legalábbis ha meg is találta a kéziratot Szirmay, nem azt használta munkája során. Az OSZK őriz egy, a kutatásban eddig figyelembe nem vett kéziratot Szirmay hagyatékából, Fol. Lat. 274 jelzet alatt. Ez egy pontos másolat Bél művének Matolai-féle kéziratáról, amely Szirmay idején is Esztergomban volt. Mint a másolat Szirmay kezével írt címlapján olvasható, ő maga gondoskodott róla, hogy a főszékesegyházi könyvtár kiadatlan kéziratát , lemásolják, szirmai Szirmay Antal költségére és használatára; Pesten, 1793-ban."! A másolatot lezáró bejegyzésből a másolat leellenőrzésének, átvételének pontos dátuma is kiderül: március 25.? A másolat szövege megegyezik a Matolai-féle kéziratéval, mindössze a számozás és sorrend, illetve a fejezetek eleji Oppidum-jelölések tekintetében van néhol különbség. Ez abból adódik, hogy Matolai nem követte szorosan a Bél által előírt rendszert, a települések meghatározott sorrendjét, a kisebb és nagyobb települések külön blokkokba való elkülönítését a leírásban, ezért Bél javításokat tett a kéziratban, helyenként átszámozva azt, és/ vagy megtűzdelve a település minősítését (pl. Opp.) jelölő szavakkal. Szirmay másolója igyekezett Bél jelöléseit figyelembe venni, ezért más néha a települések számozása és sorrendje. A főszöveg maga azonos, viszont egy-két szöveghelyhez Szirmay megjegyzéseket, betoldásokat fűzött a margón, és ez utóbbiak közül legalább kettő kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Szirmay ezt a kéziratot használta munkája során. Szegi dűlőit például így írja le Bél, pontosabban Matolai, és így egészíti ki Szirmay: „... versus amnem Poklos, tum Nészpest [deszúrva a margón: Göböly, Lapis, Chirke, Czigány, Aranyos] seu Mézpest, reductior versus Bénye [...] Negue Poklos multum decedit, tametsi qui nominantur Hoszszumasly, Varjas, Hatalos, inferioris sint sortis." ” A Politica a sz eredetének megfeleléen (po/isz) elsésorban az allamra és kézigazgatasra vonatkozott abban a korban, nem annyira a mai értelemben vett politikara. 58 Hist. I. ffff [1.] jelzet alatt. ° Téru et al., kiad., Bel, 2018, 97-100. 60 Ifjabb Barta János is ezt feltételezte (BARTA 2010, 125), valamint Orosz Istvan is (Orosz 2020, 203). 61 Zempleniensis Comitatus notitia historica, politica per Mathiam Belium anno 1732. [...] conscripta, sed inedita. Ex autographo in bibliotheca cardinalis principis Josephi a Batthyan reposito describi procurata, sumptibus et usibus Antonii Szirmay de Szirma. Pesthini, anno 1793. @ 404. o.: „Collatae cum MSS. Beliano, in Bibliotheca Cardinlalis] Primatis, Principis Josephi a Batthyän praestante. Pesthini 25. Martii Anno 1793. Per Antonium Szirmay de Szirma...” % Fol. Lat. 274, 189. o. 362