Page 363 [363]
OCR
Bél alaposan kidolgozta az anyaggyűjtés módszereit, és segítők egész hálózatát szervezte meg — családtagokból, tanítványokból, helyi erőkből mindenféle társadalmi osztályból -, hogy minden helyszínről megbízható adatokat, értesüléseket szerezzen. Nagyon fontos szerepet töltött be fizetett adatgyűjtője, Matolai János. Az adatgyűjtést mind a vármegyék, mind az udvar gyanakvó szemmel nézte, de utóbb sikerült kivívni legalább a kormányzat támogatását (az ország újjáépítésének feladatához is jól illett Bél terve); a kancellária felügyelte a munkát, és azt is előírta, hogy a kéziratokat az egyes vármegyék bírálják el és egészítsék ki adatokkal. Végül az egész vállalkozásból csak négy kötet jelent meg Bél életében, a Dunán inneni kerület kilenc vármegyéjének leírása a Notitia Hungariae novae historico-geographica („Az üj Magyarország történeti-földrajzi ismertetése") részeiként, 1735 és 1742 között (és még egy posztumusz kötet Moson leírásával). A többi vármegyeleírás, mint ahogy rengeteg már elkészült történelmi és természetrajzi rész is, kéziratban maradt, és ezek különböző csoportokra oszthatók aszerint, hogy milyen fázisban maradtak, átesett-e kancelláriai, illetve megyei ellenőrzésen az adott megyeleírás (Tóth Gergely ez alapján összesen 6 csoportot állapít meg)."? Ami Zemplén leírását illeti, ez a kézirat éppen a vármegyén akadt fenn: 1736-ban Bél a Helytartótanácson keresztül elküldte a vármegyének, de az először kifogásokat fogalmazott meg , magánszemélyek jogait" (valószínűleg birtokviszonyokat) illetően, majd a sürgetések ellenére nem foglalkozott tovább vele." A művet a vármegyeleírások kritikaikiadás-sorozatának részeként nemrég adta ki Tóth Gergely és kollégái," és e kutatásból az is kiderül, hogy az anyagot kisebbrészt Dobay Székely Sámuel, nagyobbrészt Bél általában is legfontosabb segítője, Matolai János állította össze: az a Matolai, aki 1744-ben külön művet adott ki a tokaji borról (1732-ben tartózkodhatott Zemplénben a kért adatgyűjtés és a borvidék tanulmányozása végett). Bél és segítő csapata életműve nemcsak a tényanyag szempontjából járult hozzá százada tudományához, legalább ennyire fontosak a polihisztor módszertani újításai. Egyebek mellett bővítette a szóba jöhető források körét, és nyugati mintát követve Bél már gyakorolt forráskritikát, ha kezdetlegesen is; az anyag feldolgozásában pedig az addig Magyarországon egyeduralkodó kronológiai elvet felváltotta a topográfiai és tematikus elv. Az ország leírásában a vármegyék szerinti felosztás elsősorban a vármegyéknek a politikai-társadalmi életben, rendi világban játszott kiemelkedő szerepének köszönhető. Az egyes megyeleírásoknak jól látható szerkezete van: az , általános rész" (pars generalis) első , tagja" (membrum) a megye természetrajzát, második tagja 5 TórH 2007, I, 160-163. Egy-egy kéziratos megyeleírás részben vagy egészben már megjelent a 18. század közepe óta, de az összefüggő és kritikai igényű kiadássorozat csak az utóbbi évtizedben indult meg Tóth Gergely vezetésével; mindezen kiadások adatai megtalálhatók a legutóbbi, 2018-as kiadásnak (TórH et al., kiad., Bél, 2018) a bibliográfiájában. 54 TórH et al., kiad., Bél, 2018, 97—104. 5 Maga Zemplén megye leírása e kiadás 95229. oldalán található. 56 Tére et al., kiad., Bel, 2018, 97-100. 361
