Seite 358 [358]
belyrajzi-politikai ismertetésében kiemelten tárgyalja, és leghíresebb műve, a Hungaria
in Parabolis szójárásaiból, történeteiből többek közt a borivásnak is kisebb mitológiája
kerekedik ki." A tokaji bor kultuszának terjesztéséhez nyilván még inkább hozzá¬
járul a szőlészeti-borászati hangsúlyú művekkel — a Hegyalja-Ismertetéssel, s később
A tokaji, vagy is hegyallyai szöllöknek ülteteseröl... szölö könyvecskegjevel - a Hegyaljän
maga is telektulajdonos Szirmay. Végül az is nyilvánvalóan motiválta, hogy éppen
ebben az időszakban a tokaji bor ügye a régióban különösen fontossá vált. Az olcsó
osztrák borok, illetve a lengyel és orosz területek felé irányuló kivitel akadozása el¬
lenlépésekre késztette a birtokosokat és megyei hatóságokat: igyekeztek a minőséget
fokozni és állandó szabványokat felállítani. Ezzel összefüggésben, mint látni fogjuk,
1790 és 1810 között szőlészeti-borászati szakmunkák sora jelent meg;" a Hegyalja¬
Ismertetés ennek a vonulatnak is részét képezte.
Ha közelebbről összehasonlítjuk a Hegyalja-Ismertetést a Zemplén helyrajzi-politi¬
kai ismertetése megfelelő részeivel, feltűnően kevés különbséget tapasztalunk. A fent
említett két nagyobb és két kisebb fejezetet adta hozzá a kivont részekhez Szirmay,
ezenkívül címeket tapasztott az egyes fejezetekhez (a kiadásban ezek a margón szere¬
pelnek), és kedvenc 17. századi költője, Vaniére tankölteményének a sorait több helyre
beillesztette.? Az átvett fejezeteken alig módosított, legfeljebb egy-egy szó eltérést
találunk, ortográfiai vagy központozási különbségeket, illetve néhol egy-egy hivat¬
kozás elvételét vagy hozzáadását; ennél magasabb szintű különbséget csak nagyon
ritkán. A 10. fejezet nagy részét az ,anyamű" két kisebb fejezetéből gyúrta eggyé,
ezenkívül a 33. fejezet tartalmaz jelentősebb módosításokat. A fejezetek sorrendjét
a topográfiai részben megváltoztatta, mivel — mint írja e rész elején — a , szőlőter¬
mő helyeket osztályaik szerint" írja le." Nem mondhatni, hogy a szerző túlságosan
megizzadt volna az új mű összeállításával: ezt mutatja a komolyabb módosítások el¬
maradásán kívül a bevezető, átvezető és lezáró részek kurtasága is. Így egy kissé in
medias res kezdődik a Hegyalja-Ismertetés a Tokaji-hegy bemutatásával. A helyrajzi
részt az eredeti műben egy kérdéssorozat vezette be, hogy mit fognak tartalmazni
a településleírások, és szerepelt az a fontos információ is, hogy az 1772-es urbárium
adatait használta; egy hasonló bevezetés elkelt volna a Hegyalja-Ismertetés megfelelő
részében is. Végül a befejezés is legfeljebb a borkereskedelemről szóló három fejezet
befejezésének tűnik, és semmiképpen sem az egész mű conciusiójának.
10 Azt az Anonymustól eredő történetet például, hogy már a magyarok bejövetelekor nagy „äldomäst” tett
a tokaji hegyen , Turzol", akiről Tarcal a nevét kapta, megtaláljuk a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetésében,
a Hegyalja-Ismertetésben és a Hungariában is (utóbbira lásd CsöRsz RUMEN 2010a, 40).
A BALAssA 1991, 479.
Jacques Vanière művéből való (első kiadás: VANIERE 1682) a Hegyalja-Ismertetés elejére illesztett mottó, és
a szövegben magában már négy helyen szerepel idézet a latin tankölteményből, míg a Zemplén helyrajzi¬
Politikai ismertetése megfelelő helyei közül csak az egyiknél (SzirMay 1803, 400). Vaniére művéről lásd még
lent (IV. 3).
3 SZIRMAY 1798, 63.
4 Erről lásd még alább. Hogy konkrétan a két mű mely fejezetei feleltethetők meg egymásnak, a Függelék
táblázata tartalmazza, amely egyúttal a Hegyalja-Ismertetés fejezeteinek áttekintését is nyújtja.
5 SZIRMAY 1803, 131-—132.
356