Seite 353 [353]
elszórtan, és gyakran csak a Zemplén helyrajzi-politikai ismertetése magyar forditasat®
használta. A megyeleírások mögött láthatóan nem is igen akarták észrevenni a ku¬
tatók a kisebb Hegya/ja-Ismertetést, így nem is tisztázták e művek egymáshoz való
viszonyát. Hogy erre sor kerüljön e tanulmányban, előbb látnunk kell a szóban forgó
művek keletkezésének életrajzi hátterét, és amúgy is szükséges elhelyeznünk a me¬
gyével kapcsolatos műveket az egész életmű kontextusában.
I. Egy zempléni nemes életműve és
megyeleírásai; a Hegyalja-Ismertetes
keletkezése
Az alábbiakban csak röviden foglalkozhatunk Szirmay Antal életével és írásaival, de
már e vázlatos áttekintés is meg fogja mutatni, hogy mind az életpályája — legalábbis
annak első szakasza —, mind életműve megragadható módon tárja elénk a vagyono¬
sabb nemesség karakterét, a vármegye vezető nemességének tevékenységi és érdeklő¬
dési körét. Őrá különösen érvényes az a közhely, hogy életének és művének tanulmá¬
nyozásával egyúttal egész korát tanulmányozzuk.
Az eredetileg Borsod megyei Szirmay család a 18. századra több ágra szakadt,
az ország északkeleti megyéiben voltak birtokaik." Zemplén megyében az 1800-as
összeírás szerint tizenegy Szirmay családfő lakott birtokosként; a Hegyalja-Ismer¬
tetés szerzője több Szirmayt is említ." Maga Szirmay Antal a család ugocsai ágából
származott, a Sáros megyei Eperjesen született (1747. január 20-án), de élete során
viselt hivatalai és birtokai révén egyértelműen leginkább Zemplén megyéhez kötő¬
dött. A kassai nemesi konviktusban kitűnt tehetségével és klasszikusok iránti érdek¬
lődésével. Apja, Szirmay György több megye táblabírája volt, így várható volt Antal
hivatali előmenetele is; s valóban, az iskola elvégzése után előbb különböző megyei
főjegyzők mellett volt joggyakornok, majd 1773-ban maga is bejutott Zemplén me¬
gye tisztikarába. 1777-től a megye főjegyzője, és táblabíróvá választották egyre több
megyében." Még nagyobb rangot jelentett, hogy 1787-ben udvari tanácsos lett, és
az Eperjesen székelő tiszáninneni kerületi tábla elnöke (ezekben segítette őt, hogy
lelkes jozefinista volt; a katolikus vallásra már apja áttért). 1790-ben és 1796-ban őt
választotta Zemplén megye az egyik országgyűlési követnek. Több hivatala is uta¬
zásokkal járt együtt: gyakornoksága alatt Pesten volt és több dunántúli megyében,
§ A művet magyar fordításban közölni kezdte az Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez című folyóirat 1895
és 1903 között.
* A család borsodi ágának egy tagja, István bárói, majd 1707-ben grófi címet is szerzett, ez azonban nem szállt
át a család többi ágára. A Szirmayakra összefoglalóan lásd BARTA 2009, 279—280.
10 Tbid. 280.
11 Lasd 32. §, 40. §, 46. §.
2 1774 Ung; 1779 Abaúj és Zemplén; 1786-87 között budai táblabíró; 1788 Sáros megye.
351