OCR Output

Karoly kirällyal. (Katona Istvan VIII. kotet,?’ 431. oldal, és Windisch, Ungrisches
Magazin, II. kötet, 171. oldal.)

Az 1330. évben a Potok megyei Sándor fia János megmentette Károly király
életét. (Thuréczy Chronica Hungarorumänak 96. fejezete; Pray Gyorgy: Annales regum
Hungariae, Liber II. Bonfini 2. tized 9. könyv.)

Az 1366. évben Patak királynéinak, avagy Magyarország királynőinek a városa
volt, miként azt a városlakók által egy úrbéri perben eredetiben bemutatott ítéletlevél
is tanúsítja, amelyet a tárgyunkra vonatkozó részeiben mi is idézni fogunk itt abban
bízva, hogy abból mind a királynéi tárnokmester azon tevékenysége kiderül, hogy
a tisztán királynéi polgárok pereiben ő hoz döntést, mind az országbíróé, hogy
ő pedig a jogok tulajdonáról dönt. , Mi, Bybek István comes, a felséges és nagyságos
Lajos fejedelem úrnak, Isten kegyelméből Magyarország jeles királyának országbírója,
emlékezetül ajánljuk jelen levelünk tartalmával jelezve mindenkinek, akit illet, hogy
Sartor Lőrinc butkai Pál fia István képviseletében a leleszi egyház konventjének
ügyvédvalló levelével fivérünk, Bybek György királynéi tárnokmester elhalasztó levele
tartalma szerint az Úr 1364. évében újév napjának elmúlt törvénykezési nyolcadában
butkai Pál fia István képviseletében ugyanezen tárnokmester ítélkező színe előtt
megjelenve a pataki polgárok és hospesek ellen két tanúvallató levelet — ugyanezen
leleszi konvent és Szabolcs megye alispánja és szolgabírói leveleit, amelyeket a király
urunknak az ő írásos parancsára jelentettek, és amelyek a konventnek és az alispánnak
és szolgabíróknak küldött királyi levél tartalmát szóról szóra tartalmazzák — muta¬
tott be azt állítva, hogy azokban ugyanezen Pál fia István keresete és előterjesztése
van kifejtve, miként arról ugyanezen királynéi tárnokmester ezek alapján írott levele
által is értesültünk. Ezek többek között megfelelő rendben azt tartalmazzák, hogy
a királyi embert és az említett konvent embereit és Szabolcs megye szolgabírái közül
kettőt elküldtek az alulírottak kiderítésére, és az azokban a levelekben név szerint
összeírtak Zemplén és Szabolcs megyékben körbemenve mindazoktól, akiktől illett
és lehetett, a következő igazságot tudták meg az alulírottakról: hogy az említett
pataki polgárok önhatalmúlag az említett Pál fia István Gávának nevezett birtoka
helyszínére jöttek, és annak egy rétjét lekaszálták, és az ott lévő és lekaszált szénát
elvitték. Ezen levelek bemutatása és tartalmuk megismerése után, Sartor Lőrincnek,
az említett Pál fia István ügyvédjének, amikor kérte, hogy neki az előrebocsátottak
felől az említett pataki polgárokat és hospeseket illetően a királynéi tárnokmester
szolgáltasson ítéletet és igazságot, Kutmér fia Mihály ezen pataki polgárok és
hospesek képviseletében ugyanezek ügyvédvalló levelével a királynéi tárnokmester
színe elé lépve ezzel szemben azt válaszolta, hogy azok a pataki polgárok és hospesek
a jelzett rétet nem önhatalmúlag kaszálták le, hanem a jelzett rétet a polgárok ősi
időtől királynéi föld vagy jog címén az említett Patak királyi város határain belül
lévőként használták, és az semmiképp sem tartozik az elölemlített Gáva birtokhoz.

257 KATONA 1788.
258 PRAY 1764.

278