Oldal 278 [278]
Turuny pedig az ägostonosok tornyáról kapta a nevét, és egy olyan írnok hívta
tévesen Ihurulnak Toronyát, aki nem tudott magyarul. Az 52. fejezetben látni fogjuk,
hogy Toronya az ágostonosoké volt.
Az 1530. évben az evangéliumi forrongás ezeken a részeken történő megjelenésével,
azután, hogy Dragffy Gáspár Ioronya birtokát elfoglalva elűzte a szerzetes atyákat
(Not. bisz. 178. fejezete), Perényi Péter a petrahói birtokot is a pataki birtokhoz
csatolta, ezután ugyanazok voltak az urai, mint a pataki várnak. Jelenleg is, a Trautson
hercegek férfiágon történő kihalása miatt, a királyi kamara birtokában van.
A birtoknak a saját területén nincsenek szőlőtermő dombjai, de szőlőt művel
a vele szomszédos pataki Szent Vince-dűlőben, amely egykor a domonkos
atyákhoz tartozott.
51. § Nagypatak és Kispatak mezővárosok
Sárosnagypatak és Sároskispatak két összekapcsolódó mezőváros, egykor Potok és
Rettel-Pataka?" néven, az előbbi a Bodrog jobb, az utóbbi a bal partján. A talajuk
termékeny, a kaszálóik tágasak, a tavaik halban gazdagok, a dombjaik bort teremnek,
a makktermő erdeik a Long és az Esztáva, a szántóföldjük 1597 hold. Nagypatak
belső területe 177.551, Kispataké pedig 104.661, összesen 282.212 négyszögöl.
A lakói magyarok, a római és görög katolikusoknak van saját templomuk, miként
a helvét hitvallasiaknak is van imaházuk, vannak parókusaik és lelkészük.
Sárospatak a nevét a magyarok Pannóniába érkezésekor kapta, amikor Alaptol¬
ma?® apja Rettel magyar vitéz átkelt egy kis folyón, , amely a Sátorhalomról?" lefutva
a Bodrogba ömlik. Rettel a víz áradásától megbokrosodott lova miatt a víz alá merült,
és a társai segítségével is csak alig tudott megmenekülni a halálból. Ezért azt a helyet
Rettel társai tréfából Rettel-potokának nevezték el, azt a földet pedig, amelyet Rettel¬
potokának hívnak, Rettel utódai birtokolták egészen Szár László fia András király
idejéig. (Anonymus, Béla király jegyzője a 15. fejezetben.)
A hely első magyar birtokosa tehát Árpád fejedelem adományából Alaptolma apja
Rettel volt. Úgy tűnik, hogy a vár alapítója is ő volt, mivel a magyarok érkezésekor
semmilyen említés nem fordul elő a várról, márpedig
az 1050. évben I. András király és Rettel utódai Pataka helyet elcserélték, és
a király Agumenda?" királynővel, a ruténok fejedelmének leányával itt lakott, mivel
itt nagyobb biztonságban tartózkodott (félt ugyanis a német császár érkezésétől), ezért
24 A régi forrásokban gyakran szerepel a Pozok névalak; mivel ennek alapesetben az az oka, hogy a magyar
a betűt a latinban gyakran o-val adták vissza, alapesetben a , Patak" alakban lehetne lefordítani a latin
alakot. Szirmay viszont nagyjából megkülönbözteti a Pazak és Porok alakokat (előbbivel többnyire az
ő korának települését jelölve, utóbbival a régi forrásokhoz igazodva), így a fordításban mi is megtartjuk ezt
a megkülönböztetést.
A nyomtatványban és Anonymusnál O/uptulma.
246 A nyomtatványban és Anonymusnál Sazur-halma. Az Anonymus művében szereplő nevek magyar
fordítására lásd: VESZPRÉMY, kiad., Anonymus, 1999.
247 Anasztázia, Bölcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem lánya.
245
276