Oldal 274 [274]
47. § Erdőbénye falu
Erdőbénye falu egy minden irányból hegyekkel körülvett sík vidéken fekszik, a nevét
is innen kapta. 559 hold a szántóföldje, a szőlők talaja mindenhol annyira köves, hogy
csak a legerősebb kétágú kapával művelhető, a szántóföldje ugyan laza talajú, de
sovány és búzát nem ad, ám nemes bort terem, kaszálni is csak a hegytetőkön lehet,
ezek azonban nyáron kiszáradnak. Az épületek közül a Szent Györgynek szentelt,
a katolikusok használatára szánt templom emelkedik ki, de a helvét hitvallásnak is
van itt imaháza, ugyanis az itt lakók, akik magyarok, ehhez a két valláshoz tartoznak.
Az 1604. évben kaszaházi Joó János királyi személynök birtokában volt, akiről
Istvánffy azt írja a 33. könyvében, hogy jószágvesztésre ítélték és a bécsi vár tornyába
lett bebörtönözve.
Az 1630. év után a pataki várhoz csatolt birtok a Rákócziak birtokába került.
Az 1700. évben Rákóczi Ferenc a Stegnereknek adta zálogba.
Jelenleg a Szirmay nemesek családjának?" a hitbizományához tartozik, de
a Barkóczy grófoknak és a Jósa nemeseknek is vannak itt udvarházaik.
Ezek a fő bortermő dombok: a Tolcsva-, a Verőmály-, az Öszvér-, a Mulatöhegy-,
a Väarhegy-dülö. Ez utóbbin találhatók a 46. fejezetben említett vár romjai.
Ezekről a lejtőkről több forrás is fakad, közülük kettő nevezetesebb. Az egyik
a Redneknek mondott, amelynek a vize salétromos, kék színű és gyógyfürdőként
használják. A másik Szemgyógyítónak elnevezett timsós forrás, amely gyógyítólag hat
a szemekre. A többi nem annyira a gyógyászatban, hanem inkább a szőlőmunkások
szomjának csillapításában bizonyul hasznosnak.
A falu mellett van még a Kisbénye szállás, ahol egykor egy másik falu állt, miként
az VI. Károly Irautson hercegnek 1720-ban tett királyi adományából kiderül.
48. § Zsadány falu
Arbona-Zsadány"" falu az Arbona és Zsadány patakokról kapta a nevét, amelyek
a zsadányi hegyen erednek, és onnan folynak keresztül a falun és ömlenek a Bodrogba.
A földje gyümölcsöket és kiváló bort terem, a szántóföldje 313 hold, kaszálói a Bodrog
partján vannak. A lakói magyarok, római és görög katolikusok és helvét hitvallásúak,
a tolcsvai plébánia filiája.
Az 1321. évben két külön, mára már egyesült birtokot jelentett, Orbont és
Zsadányt. Marcell és Juche birtokolták, akik vérük hullatásáért kapták meg IV.
Béla királytól, miként arról a következő, ezen birtokok határait is leíró és a pataki
domonkos atyák kolostoráról is említést tevő oklevél tanúskodik: , Felséges
urának, Károlynak, Isten kegyelméből Magyarország méltóságos urának az egri
egyház káptalana etc. Megkaptuk felséged azt tartalmazó levelét, hogy küldjük
236 A 18. század végén Szirmay Ádám volt a birtokos (BARTA 2009, 280).
37 Arbona (Arbonya) és Zsadány falvak egyesüléséből jött létre Arbona-Zsadány, amelyet a 18. század végére
Bodrogzsadányra kereszteltek át; végül Bodrogzsadány és Sára egyesüléséből jött létre Sárazsadány.
272