Page 270 [270]
OCR
nevei: a Somos-, a Poklos-, a Mézpest-, a Göböly-, a Lapis-, a Csirke-, a Cigány-, az Aranyos-, a Hosszúmály-, a Varjas- és a Hatalos-dűlő. A Not. polit. 55. fejezetében említett Long nevű erdőnek egy túlságosan kipusztított része látható itt. 44. § Olaszliszka?'° mezöväros Olaszliszka mezőváros a Bodrog partján fekszik, a talaja gyümölcs- és szőlőtermő, a szántóföldje 962 hold, tágas kaszálói vannak a Bodrog folyónál, a Noz. polit. 55. fejezetében említett Long-erdő egy része is ide tartozik. A lakói magyarok, római katolikusok és helvét hitvallásúak, külön templomuk és imahelyük van. A katolikusok templomának tornya különleges építésű, metszett kőből készült körfolyosóval díszített. A Liszka név, amely szlávul rókát jelent, arra utal, hogy a magyarok bejövetelekor a helyet szlávok lakták. Már fentebb a 20. fejezetben és a Moz. bisz. 22. fejezetében említettük, hogy 1245-ben a tatár pusztítás után a helyet itáliaiak állították helyre és telepítették be szőlőkkel, ezért kezdték el Olasziliszkának, azaz az olaszok Liszkájának nevezni. Ámbár nem alaptalan az a következtetés sem, hogy a Liszka név is az olaszoktól származik, minthogy volt egy Liskanus, I. Ferdinánd egyik vezére, akit Istvánffy a 15. könyvében, Bethlen?" pedig a 3. könyvében említ, és akit olaszul Liscának hívtak. Az 1248. évben IV. Béla király a hozzá tartozó Liszka-Olaszi földet a szepesi Szent Márton-egyháznak ajándékozza, miként fentebb a 20. fejezetben található. Az 1290. évben III. András megújította ezt az ajándékozást, miként fentebb a 20. fejezetben található. Az 1466. évben Corvin Mátyás király vásártartási jogot adományozott a mezővárosnak. (Zemplén vármegye levéltára 49. jegyzőkönyvének 97. oldala.) Az 1530. évben Szapolyai János király a város lakóit 12 mérföldig terjedően vámmentesekké nyilvánította. Az 1560. évben Lazarus von Schwendi hadvezér a tokaji végvárhoz foglalja el, de az 1567. évi köztörvény 32. cikkelye visszaadta a szepesi prépostnak és káptalannak. Az 1606. évi bécsi béke erejénél fogva egy időre Bocskai Istvánnak adták át a mezővárost. (Noz. hist. 357." fejezete.) Ez leszámítva miként mindig is a szepesi prépostság alapítványi birtoka volt, most is a szepesi püspök és káptalan birtokolja, de vannak még itt szabad udvarházak, székházak is, az egykori lőcsei jezsuita atyáké és a Melczer és Jakabfalvay nemeseké. A város lakóinak rendkívüli kiváltságaik vannak, amelyeket II. Rudolf és II. Ferdinánd császárok adtak meg nekik. Ezek értelmében mentesek a földesuraknak nyújtandó szolgai munkától, csak mérsékelt censust (földbért) fizetnek, van italmérési 26 A címben Liszka, a szöveg első szava szerint Olaszi-Liszka. Ma Olaszliszka. A7 BETHLEN 1783-89. 218 SZIRMAY 1804-ben 358. §. 268
