Seite 270 [270]
nevei: a Somos-, a Poklos-, a Mézpest-, a Göböly-, a Lapis-, a Csirke-, a Cigány-, az
Aranyos-, a Hosszúmály-, a Varjas- és a Hatalos-dűlő.
A Not. polit. 55. fejezetében említett Long nevű erdőnek egy túlságosan kipusztított
része látható itt.
44. § Olaszliszka?'° mezöväros
Olaszliszka mezőváros a Bodrog partján fekszik, a talaja gyümölcs- és szőlőtermő,
a szántóföldje 962 hold, tágas kaszálói vannak a Bodrog folyónál, a Noz. polit. 55.
fejezetében említett Long-erdő egy része is ide tartozik. A lakói magyarok, római
katolikusok és helvét hitvallásúak, külön templomuk és imahelyük van. A katolikusok
templomának tornya különleges építésű, metszett kőből készült körfolyosóval díszített.
A Liszka név, amely szlávul rókát jelent, arra utal, hogy a magyarok bejövetelekor
a helyet szlávok lakták.
Már fentebb a 20. fejezetben és a Moz. bisz. 22. fejezetében említettük, hogy
1245-ben a tatár pusztítás után a helyet itáliaiak állították helyre és telepítették be
szőlőkkel, ezért kezdték el Olasziliszkának, azaz az olaszok Liszkájának nevezni.
Ámbár nem alaptalan az a következtetés sem, hogy a Liszka név is az olaszoktól
származik, minthogy volt egy Liskanus, I. Ferdinánd egyik vezére, akit Istvánffy a 15.
könyvében, Bethlen?" pedig a 3. könyvében említ, és akit olaszul Liscának hívtak.
Az 1248. évben IV. Béla király a hozzá tartozó Liszka-Olaszi földet a szepesi
Szent Márton-egyháznak ajándékozza, miként fentebb a 20. fejezetben található.
Az 1290. évben III. András megújította ezt az ajándékozást, miként fentebb a 20.
fejezetben található.
Az 1466. évben Corvin Mátyás király vásártartási jogot adományozott
a mezővárosnak. (Zemplén vármegye levéltára 49. jegyzőkönyvének 97. oldala.)
Az 1530. évben Szapolyai János király a város lakóit 12 mérföldig terjedően
vámmentesekké nyilvánította.
Az 1560. évben Lazarus von Schwendi hadvezér a tokaji végvárhoz foglalja el, de
az 1567. évi köztörvény 32. cikkelye visszaadta a szepesi prépostnak és káptalannak.
Az 1606. évi bécsi béke erejénél fogva egy időre Bocskai Istvánnak adták át
a mezővárost. (Noz. hist. 357." fejezete.)
Ez leszámítva miként mindig is a szepesi prépostság alapítványi birtoka volt, most
is a szepesi püspök és káptalan birtokolja, de vannak még itt szabad udvarházak,
székházak is, az egykori lőcsei jezsuita atyáké és a Melczer és Jakabfalvay nemeseké.
A város lakóinak rendkívüli kiváltságaik vannak, amelyeket II. Rudolf és II.
Ferdinánd császárok adtak meg nekik. Ezek értelmében mentesek a földesuraknak
nyújtandó szolgai munkától, csak mérsékelt censust (földbért) fizetnek, van italmérési
26 A címben Liszka, a szöveg első szava szerint Olaszi-Liszka. Ma Olaszliszka.
A7 BETHLEN 1783-89.
218 SZIRMAY 1804-ben 358. §.
268