Seite 266 [266]
Másodosztályúak: a Birsalmás-, a Holdvölgy-, a Hintós-, a Juharos-, az Uszhegy-,
a Kis-Vilmány-dűlő.
Harmadosztályú: a Veres- és a Sarkad-dűlő.
Ezekből a dombokból öt forrás fakad: a Dióskút, az Adókút, a Királykút, a Kiskút,
és az ötödik forrás a Kővágó-dűlő alatt kénes, amely gyógyító fürdőt ad.
A város pecsétje Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.
40. § Zombor mezőváros"!
Zombor mezőváros nevét a föld első magyar birtokosáról, Zumburról kapta.
2621 hold a szántóföldje, a terület lankás részét rétek, a dombokat szőlők uralják.
A talaja porhanyós fekete, trágyázás nélkül is mindent megterem, a rétjei azon¬
ban mocsarasak, ami a hely hátrányai közé tartozik. A lakói magyarok, római
és görög katolikusok és még helvét hitvallásúak, mindannyiuknak vannak saját
templomaik és imaházaik.
A terület első magyar birtokosa, mint említettük, Zumbur" volt.
"TA szerző jegyzete:] Lehel vezér fia volt, miként azt az Esterházy"? grófok csa¬
ládfájának az átiratában a vasvári egyház káptalana igazolja 1670-ben és Bonfininél.
02
Ezután Rátold comes birtokában volt a hely, akinek a nemzetsége Kálmán király
korában érkezett Apulia országából, Casertából, és akinek a király 1110-ben többek
között a Zumbur nemzetségből való Pascha fiának a földjét ajándékozta. (Ihuróczy
János mester 17. fejezete.)
Az 1300. évben az ő leszármazottja, Kokos magiszter, a Rátold nemzetségbeli
István magiszter fia, Tolna és Bodrog ispánja Zombor földjéért pereskedett Szaday
János comesszel, miként az 52. fejezetben az ítéletlevelet bemutatjuk. (Fejérváry
Károly oklevélgyűjteményének III. kötetéből.)
Az 1321. évben Kokos magiszter fiai két ágra szakadtak. Az egyik ág a zombori
területen fekvő Fejő- és az ítéletlevélben említett zombori Fejes-telekről, a másik ág
pedig magáról Zomborról kapta a nevét. Ebből az ágból állapította meg Zombory
András homo regiusként, azaz királyi megbízottként Arbona-Zsadány határait,
miként azt a 48. fejezetben később látni fogjuk.
Az 1600. évtől a zombori Lippay nemesek családja birtokolta. Ebből a családból
Lippay György esztergomi érsek Zombort, amely eddig falu volt, I. Lipót császár
oklevelével 1665-ben a kiváltságos mezővárosok sorába emeltette és bevezette
a nyilvános vásárokat.
Az 1603. évben Rudolf császár adományából Rákóczi Zsigmond is birtokrészt
nyert Zomborban.
201 Ma Mezézombor.
202 A nyomtatvanyban Esztoras.
23 Nem talalhaté Thuréczy Chronica Hungarorumdban utalas erre, a Képes kronikaban emlitik.
264