Page 265 [265]
szétszéledtek és eltűntek, elhagyatott puszta volt mindaddig, míg Irautson herceg
1754-ben svábok köréből hozott új telepesekkel ismét be nem népesítette.
A Trautson hercegek férfiágának megszakadása miatt a királyi kamara birtokában
van, de itt van még a Melczer nemesek külön udvarháza.
Valamennyi szőlőtermő dűlőnek Rátkai-szőlőhegy a neve, kivéve a Melczer
családhoz tartozó dűlőt, az Istenhegyet.
39. § Mád mezőváros
Mád mezőváros egy délről nyitott, másfelől szőlőtermő dombokkal körülvett kies
völgyben fekszik, a völgy közepén egy patak folyik északról és Bécs-ere mocsárba
ömlik. 838 hold a szántóföldje, a talaja a sík részen kövér, főként búzát terem,
a földje a dombokon fehéres sárga, morzsolható vöröses kővel kevert. A hely lakói
magyarok, római és görög katolikusok, valamint helvét hitvallásúak, ennek a három
felekezetnek templomai is vannak.
Az 1591. évben a Tállya várhoz tartozó mezővárost Alaghy Ferenc birtokolta,
miként fentebb a 36. fejezetben található.
Az1596. évben Rákóczi Zsigmond lett a város ura Alaghy Judittal között házassága
révén és Rudolf császár adományából, miként fentebb a 36. fejezetben található.
Az 1620. évben gróf Alaghy Menyhért birtokában állt, majd pedig miután
férfiágon neki magva szakadt, 1633-ban Rudolf adományozásának említett jogán
Rákóczi Zsigmond fiai foglalták el. (Noz. bisz. 437." fejezete)
Az 1670. évben Széchényi György kalocsai érsek a reformátusok lelkészét vértes
katonák segítségével kidobatta innen."
Hungaria et Transylvania, ? 748. oldal.)
Az 1715. évben, miután II. Rákóczi Ferencet pártütés miatt elítélték, a királyi
kincstár birtokába került.
Végül a város negyed részét zálog jogcímén a Klobusiczky grófok családja birtokolta.
Jelenleg a város felét nagyanyjuk, Rákóczi Julianna öröklési jogán az Aspremont
grófok, az egyik negyedét a Szirmay grófok, "?" a másik negyedét pedig a Orczy
bárók birtokolják. Van még hét szabad udvarház:"" 1. a Makovica nevezetű, amely
(Lampe, Historia ecclesiae reformatae in
hajdan egy Zangusko nevű lengyel hercegé volt, most azonban már a királyi kamara
a tulajdonosa; 2. a Hegyieké; 3. a nagytolcsvai nemeseké; 4. a Szentiványi grófoké; 5.
a korponai Miskolczyaké; 6. Splényieké; 7. a katolikus plébánosé. Továbbá a Gönczy,
a Tolnay és a Prámer és más nemesek is lakják még a várost.
Ezek az első osztályú szőlőtermő dűlők emelkednek: a Percehegy-, a Nyúlászó-,
a Makovica-, a Szenttamás-, a Kővágó-, a Bacskai-, a Királyhegy- és a Becsek-dűlő.
196 SZIRMAY 1804-ben 438. §.
197 Fentebb, Tállya leírásában (36. §) is szerepel ugyanez az adat.
98 LAMPE 1728.
19 A 18. század végén Szirmay József, a család borsod megyei (grófi) ägäböl (Orosz 2020, 204-205).
20 Olyan nemesi kúria, amelyre a mezőváros földesurainak joga nem terjed ki.
263