Oldal 263 [263]
Mindezen egyezségek ellenére Tállya mezővárosa egészen az 1631." évig Alaghy
Menyhért birtokában állt. (oz. hist. 421." fejezete)
Az 1633. évben gróf Esterházy Miklós, az ország nádora foglalta el felesége,
Dersffy Orsolya hozománya cim£n. (Nor. hisz. 437." fejezete.)
Az 1647. évben , Ferdinánd császár az Abaúj vármegyében lévő Regécnek
nevezett teljes és egész várat avagy uradalmat a romos Tállya várral és valamennyi
teljes és egész mezővárossal és faluval, úgymint Szántóval, Tállyával, Fonnyal,
Vilmánnyal, Horvátival, Bacskóval, Regéckével, Sándorkával avagy Mogyoróskával,
Szentannafalvával, Alsóvadásszal, Szikszóújfaluval, Alsónovajjal, Marcinfalvával,
továbbá a Legyesbényén birtokolt birtokrésszel együtt Rákóczi György erdélyi
fejedelemnek és hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának és férfiági leszármazottainak
bizonyos egyezség birtokában, miután előzetesen gróf Esterházy Miklós nádor
örököseinek 160.000 magyar forintot letétbe helyeztek, örök joggal, a női nem
számára pedig 160.000 magyar forintert megvälthatöan adomänyozta. Az ausztriai
Bécsben május 7. napján." (A királyi kincstár Orczy bárók ellen folytatott peréből.)
Az 1663. évben, mivel Rabatta generális a tállyai városlakókat sokat zaklatta,
minthogy a beszállásolt katonák számára nem volt elég a behajtott bor, és fenyegette
őket, hogy ha nem teljesítik, amit parancsba adott nekik, akkor a helyi előkelőket
éles karókba húzatja, Jantó és Tolvaj tállyai nemesek a fellázadt néppel megtámadták
a generális szállását, az ezredéből sokakat megöltek. Maga Rabatta is alig tudott
elmenekülni az üldözői kezei közül, egy századosát el is vesztette a menekülés során.
(Zemplén vármegye levéltára 216. fasciculusának 1., 2. és 3. számú irata.)
Az 1670. évben a helvét hitvallású lelkészt vértes lovasok kidobták innen. (Lampe,
Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania,” 748. oldal.)
Az 1683. évben a Ihököly-pártiak tartottak itt gyűlést. (Zemplén vármegye
levéltára 232. fasciculusának 499. számú irata.)
Az 1684. évben a helvét hitvallásúak ismét elfoglalták a katolikusok templomát.
Az 1708. évben Rákóczi Ferenc tartott itt kisebb gyűlést. (Zemplén vármegye
levéltára 217. fasciculusának 246. számú irata.)
Az 1714. évben aplébániatemplomotvisszafoglalták a reformátusoktól a katolikusok
részére. (Zemplén vármegye levéltára 189. fasciculusának 93. számú irata.)
Az 1715. évben, miután II. Rákóczi Ferencet pártütés miatt elítélték, a királyi
kincstár birtokába került.
Az 1720. évben VI. Károly királyi ajándékozással Johann Leopold Donat von
Trautson hercegnek adományozta.
Az 1749. évben itt is elkezdték a heti vásárokat. (Zemplén vármegye levéltára 40.
jegyzőkönyvének 619. és 622. oldala.)
186 A nyomtatványban tévesen 1331 szerepel, az 1803-as megyeleírásban (SZIRMAY 1803, 162) viszont a helyes
1631.
187 SZIRMAY 1804-ben 422. §.
188 SZIRMAY 1804-ben 438. §.
189 LAMPE 1728.
261