Oldal 261 [261]
Árokháti-, a Forrás-, a Baksó- és a Terézia-dűlő. Ez utóbbit már a mi korunkban
Mária lerézia királynő telepítette, és a magyarok anyjáról kapta a nevét.
Másodosztályúak, amelyek nyugatra néznek: a Nagy- és Kis-Cseke-, a Peröcz-,
a Sóhajó-, a Nagy- és a Kis-Mandulás-, a Nagyváti- és a Feketehegy-dűlő.
Harmadosztályúak, amelyek északra néznek: a Nagy- és a Kis-Temeté-, a Bodonyi-,
a Zombori-, az Előhegy-, a Farkas-, a Nagy- és Kis-Bajusz-, a Vinnai-, a Püspöki-,
a Ponczi-, a Nyavalya- és a Kis-Váradi-dűlő.
Ezekben a dűlőkben is csak három forrás fakad.
A városi pecsét egy nőt ábrázol, aki kezeit egy szőlőfürtért nyújtja és egy szárnyas
genius előtt helyezkedik el. A vásárát Szent Szaniszló napján"? tartják. (Zemplén
vármegye levéltára 28. jegyzőkönyvének 557. oldala.)
36. § Tállya mezőváros
Tállya magasabban fekvő és enyhén emelkedő helyen fekszik, kiváló a földje, kövér és
porhanyós, mindenféle gyümölcsöt és nemes bort terem; 977 hold szántóföldje van,
de nincsenek kaszálói és erdői, ami a hely hátrányául szolgál. A lakói római katolikus
vallású, részben helvét, részben ágostai hitvallású magyarok, valamennyi gyülekezet¬
nek van saját külön temploma és imaháza. A görögök és a zsidók a kereskedés céljából
néhány kocsmára szorítkoznak, a görögök a tokaji paphoz járnak, hogy a rítusokat
gyakorolják, a zsidók pedig magánházukban mondják el az imáikat.
Nevét a Tallia várról kapta, amely a Várhegy tetején három sánccal és töltéssel
együtt még most is látható. A romjai világosan mutatják, hogy igen régi és gazdag
vár volt, ugyanis az egykori tekintélyes és magas házainak omladozó falai és a szilárd
várfala még a mi korunkban is sok helyen látható volt.
Az 1241. évben, mikent azt a Nor. hisz. 21. fejezetének oklevele bizonyítja, a ta¬
tárokkal is csatáztak itt: , Regéc és Tállya alatt csatáztunk ezen tatárokkal, leestünk
a lóról és ezen Tamás a saját lovát adta nekünk..."
Az 1411. évben Debrői István birtokolta a várat, és Zsigmond király ostrom
alá vette és maga a király is jelen volt a vár ostrománál. (Noz. bisz. 54." fejezete és
Cornides Dániel oklevélgyűjteménye.)
Az 1469. évben Roskoványi Iamás volt a vár kapitánya. (A Roskoványi család
levéltárából.)
Az 1500. évben Szapolyai János birtokában állt. (Moz. hisz. 140." fejezete.)
Az 1528. évben a császáriak foglalták el.
Az 1536. evben a Szapolyaiak vettek be. (Nor. hist. 182." fejezete.)
Az 1550. évben Izabella királynő visszaadta Ferdinánd császárnak, Serédy Gáspár
és György kapta meg adományul.
182 Május 7.
185 SZIRMAY 1804-ben 56. §.
184 SZIRMAY 1804-ben 141. §.
18. SZIRMAY 1804-ben 183. §.
259