Oldal 255 [255]
ték a pálosok rendjét, valamint a tokaji és pataki" gimnáziumokat, Sátoraljaújhelyre,
a vármegye központjába helyezték át őket 1788-ban, ahol az állam jelentős gyarapo¬
dására a humaniora tudományára oktatják és a haza javára nevelik az ifjúságot.
Tokajban a bortermő dűlőket az eltérő fekvésük három osztályra osztja:
Első osztályúak azok, amelyeknek állandóan délről érkező napsütésben van részük.
Ilyen a Mézes-málé, amely a tarcali terület határaitól egészen Tokaj városáig húzódik,
továbbá a Paksi-, Gyöpös-, Németszőlő-, Hétszőlő-, Barát-, Szerelmi-, Iapasztó-,
Bornemissza-, Kis-Mézesmál-, Kunhegy-, Kócsag-, Kendős- és Nagyszőlő-dűlők.
Másodosztályúak a keleti irányú dűlők: a Kisősze, a Zúgó, a Melegoldal és az ott
talált aranyos bogyókról Aranyasnak mondott.
Harmadosztályú a nyugati és északi fekvésű, a bodrogkeresztúri terület felőli tájék.
Ez a Zúgó-, a Péchy-, a Boglyos-, a Máriás- és a Keskenyág-dűlőket foglalja magába.
Ezekben a dűlőkben mindössze három forrás található, ezért született meg
ez a mondás is az itt lakók körében: , A természet a víz hiányát a bor bőségével
kívánta pótolni".
Régi okiratok, miként a helyre vonatkozó kiváltságok is, a viharos időkben meg¬
semmisültek, ezért a város lakói Miksa császárhoz és királyhoz!" folyamodtak, és
miután előadták neki a kiváltságaikat ért károkat, kéréseikkel elérték, hogy a császár
1598-ban valamennyi szabadságukat és jogukat nyilvános oklevéllel állította helyre.
1610-ben Rudolf és II. Mátyás is megerősítették ezeket. Így a város lakói megkapták,
hogy mentesek a földesuraknak járó szolgai munkáktól, csak az uraiknak fizetnek
mérsékelt censust [foldbért], helyhatósági jogokkal rendelkeznek, egyéni módokon
szedhetik a tizedet és kilencedet a borokból, van pallosjoguk, szabadon mérhetnek ki
bort és maguk közül választott külön tanáccsal rendelkeznek.
A város címere a Mózes által keresztre akasztott kígyót ábrázolja. Van az álla¬
mi postakocsinak állomása, vám a hidaknál, kősóraktár, nagyon népesek a vásárok
a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának napján, Keresztelő Szent János születésé¬
nek napján, Szent Anna, Szent Máté, Szent Demeter és Szent Tamäs napjän.
35. § Tarcal mezőváros
Tarcal mezőváros a nevét a derék magyar vitézről, TIarcalról kapta (lásd fentebb az
1. fejezetet.)
Porhanyós fekete földje van, amely a lankás részen mindenféle gyümölcsöt
megterem, a dombos részeken pedig kiváló bort ad, de ahol sík a talaja, ott mindössze
980 hold szántóföldje van; a sík vidék többi részét rétek és nádasok foglalják el a Takta
folyónál, amerre pedig dombos, ott szőlők. A lakói magyarok, a római katolikus
19 Valószínűleg az 1773-ban feloszlatott jezsuiták iskolájára gondol Szirmay.
19 1598-ban még csak főherceg.
253