Oldal 231 [231]
velését azután a ÍV. Béla király által az Olaszi faluba és Patak és Olaszliszka mező¬
városokba telepített itáliai telepesek nemcsak újrakezdték, hanem itáliai szőlőkkel
újonnan is betelepítették azokat. Az ott bemutatott oklevél arról is szól, hogy ezek
a kolóniák a venetói területekről jöttek. Az oklevélben a sárosi ispán, Ciprián IV. Béla
parancsára 1252-ben a venétek határterületeit kettéosztotta , Olaz" és , Potok" között.
Itáliaiaknak és latinoknak is nevezik őket, vagy azért, mert Velence birtoka Észak¬
Itália részét képezte, vagy pedig azért, mert Itália más részéről is érkeztek, ezért is
nevezi ugyanezen király Olaszliszka mezővárost az itáliaiak földjének azzal az okle¬
véllel, amellyel , hogy a saját és a néhai király, a boldog emlékű Kálmán, utód nélkül
távozó szeretett fivére örök lelki üdvéről gondoskodjék, a közvetlenül hozzá tartozó
Lizka-olozy foldet (miként Wagner Karoly az Analecta Scepusii sacri et profani 1. részé¬
nek" 303. oldalán nevezi, az itáliaiak és latinok földje) és Potokon egy szőlőt egy ház¬
hellyel együtt örökre a szepesi Szent Márton-egyháznak adományozza" az 1248-ik
évben. Ezt a kiváltságot, amely a kunok és ujgurok (akikről a tudós Katona István úgy
véli, hogy nogaji tatárok voltak) támadása során elveszett, 1290-ben III. András újítja
meg. Mind a Nor. bisz. 22. fejezetében említett királyi összehívó parancsból, mind
az előbb idézett oklevél szavaiból (,a közvetlenül hozzá tartozó földet"), mind pedig
abból, hogy egy másik oklevél, amellyel ugyanezen Béla király , a lelke gyógyulásá¬
ra és üdvére a thurunyi,” Szent Ágoston reguláját valló testvéreknek négy vincellér
telkét adja ajándékul Potok és Oloz falvak között" az 1257. évben (Kaprinay István
a Historia diplomatica"? 203. oldalán), királyi vincelléreknek nevezi őket, nyilvánvaló,
hogy ezeket a kolóniákat szőlőművelés végett alapították, mégpedig maga a király.
Végül pedig hogy nagyobbrészt újonnan lettek telepítve, azt az ország elpusztítása is
indokolja; már csak emiatt is újra kellett volna ültetni a teljes három éven át nem is
művelt szőlőket, de világosan tanúskodik erről V. Istvánnak, IV. Béla fiának az az ok¬
levele, amellyel minden adó tizedét, bárki szokta is azt behajtani, az egri püspöknek
adja. Zemplén megyéről pedig ez olvasható az 1271-es évnél Batthyány Ignác gróf
kézirataiban: , Továbbá a bor tizedét, ahol a szőlők nem sokkal ezelőtt lettek telepítve
vagy lesznek telepítve a jövőben, a püspök vagy a káptalan tizedszedői róják majd ki."
21. § A szőlők fajtájából levont bizonyságok
A Not. hist. 22. fejezetében főként az alapján állítottuk a tokaji szőlők fajtájáról, hogy
az itáliai, hogy ezek a szőlők természetükben és fajtájukban igen eltérnek a Magyar¬
országon telepített más szőlőktől, továbbá hogy az ezek művelésére létrehozott koló¬
niák Itáliából lettek idetelepítve, végül pedig hogy a hegyaljai szőlők egy bizonyos faj¬
táját még ma is rumonyának avagy romanának hívják, sőt hogy a formintnak mondott
70 WAGNER 1774.
7 Valószínűleg a turóci premontrei prépostság.
7? A kiadványban Histor. Dipl. a rövidítés; valójában a Hungaria Diplomatica 2. részének (Kaprinay 1771) 205.
oldalán van az, amire Szirmay hivatkozik.
229