Page 229 [229]
borsodi Domby Sämuel: Dissertatio inauguralis physico-chemico-medica de vino Toka¬
iensi [Fizikokémiai és orvosi székfoglaló értekezés a tokaji borról]. Utrecht, 1758.
Peter Jaenichen: Commentatio de vineis Hungariae [Értekezés a magyarországi szőlők¬
röl]. Thorn, 1761. negyedret.”
Fuker kassai orvos, aki nemrég, 1790-ben írt egy német nyelvű értekezést a tokaji borról."
Azonban ezek többnyire székfoglaló értekezések vagy akár csak egyetemi dolgozatok,
és miként azt ezek a tudós férfiak maguk is bevallják, sietve és gondosság nélkül írták
meg őket, egyikük sem vizsgálta meg alaposan ezt a legnemesebb nedűt gazdaságta¬
ni, természettani, vegytani és gyógytani szempontból méltóságának megfelelően úgy,
hogy az külföldiek körében is méltatást nyert volna, és tőlem se lehet remélni, mivel
nem vagyok orvos, ezért ennek a gondját tekintetes Dercsényi János orvosdoktorra és
a vármegye hivatalos orvosára hagytam, aki megígérte nekem, hogy ennek a közelvá¬
rásnak e tekintetben eleget fog tenni.
19. § Arról, hogy mikor kezdtek el szőlőt termelni ezeken a részeken
Nekünk inkább azokra a történelmi kérdésekre kell választ keresnünk, hogy mikor
kezdődött a szőlőművelés ezeken a részeken, és mikor kezdtek ezek a szőlők híressé
válni. Bél Mátyás a Prodromusban" arról ír, hogy Magyarországon már a panno¬
nok idejében is folyt szőlőtermesztés. A pannon borokról Eutropius is említést tesz.
Claudianus római költő Kr. u. 423-ban?? így versel a pannon szőlőkről:
penses hinc obsidione solutus
Pannonius potorque Savi
rursum cote novat nigras rubigine falces
exesosque situ cogit splendere ligones
agnoscitque casas et collibus oscula notis
figit nn et opacum vitibus Histrum
conserit.”
58 Domay 1758.
5 Nincs ilyen kiadás. Valószínűleg Kéler 1712-es, Jánichen által kiadott művének (lásd a lista első tételét)
1731-es kiadására gondolt Szirmay: JÁNICHEN-KELER 1731.
6 Friedrich Jakob Fuker, Versuch einer Beschreibung des Tokayer Gebürges [Kiserlet a Tokaji-hegy leiräsära].
Fuxer 1790.
6 Ber 1723.
62 Téves a dátum, akkor már nem élt Claudianus (404 körül halt meg).
6 Claudianus, De Consulatu Stilichonis 2, 22, 205-215. A teljes szôvegrész — amelyből Szirmay (illetve az ő forrása,
Matolay, lásd a tanulmányt, IV. 1) pontosan idéz — így hangzik: ,,. . .hinc obsidione solutus / Pannonius potorgue
Savi, guod clausa tot annis / oppida laxatis ausus iam pandere portis / rursum cote novat nigras rubigine falces /
exesosgue situ cogit splendere ligones / agnoscitgue casas et collibus oscula notis / figit et impresso glaebis non
credit aratro, / exsectis, inculta dabant guas saecula, silvis / restituit terras et opacum vitibus Histrum / conserit."
227