OCR
Campanos colui, et Chios per tempora multa, At demum aeternos hic mihi figo lares. "(A szerző jegyzete:] A Szarvas Tarcal nevezetes szőlőtermő dombja. 35 (Bacchus meglátogatta az országait az egész földkerekségen, kutatta, hogy mi jobb dolgot nyújtanak a bornál. Végül Tokaj neves vidékére érkezvén látta, hogy ezeken a helyeken is vannak szent ormai. Elámult, hogy a Zemplén, amely a fagyos sarkhoz közeli föld, szereti is az élvezeteket és szolgál is azokkal. Majd felment a Szarvasra, és körültekintett a hegyvidéken, ahol Mad, Tarcal és Zombor is van. Még jobban elámult az ajándékain és a színbornak ezeken a helyein, majd ily szavak fakadtak az ajkán: Sok időn át laktam Campaniában és Khioszon, de végül itt alakítok ki magamnak örök lakhelyet.) A tokaji borok gyógyító erejéről Áldott Tokaji bor, be jó vagy, s jó valál, Hogy csak szagodtól is elszalad az halál. Mert sok beteg téged mihelyt kezdett inni, Meggyógyúlt, noha már ki akarták vinni. Istenek itala, halhatatlan Nectár! A holott Te termesz, áldott az a határ! Bár csak a sivatag homokok között is Fakadna olly forrás, ha nem több, csak öt is, Honnét az Orvosság folyna mint a Tisza, Amelynek a vizét sok ember és hal issza, Be sok beteg menne ennek a partjára, S teliszívná magát pióca módjára! A tokajiról »lokkajum suprema tenet fastigia vini, Sed depressa? cave, pocula celsa cape.”*” TA szerző jegyzete:/ Az alant fekvő helyeken gyengébb bor terem. (Tokajnak van a legfőbb felsőbbsége a bor terén, de az alacsony serlegektől óvakodj, a magasakat ragadd meg.) 35 Ugyanaz, mint Timon 1767, 80-81. Az eredetihez képest egy érdemi változtatás történt: Bromiusból (Bacchus mellékneve) Bacchus lett. 36 Ez a kezdete egy hosszabb versnek, amely ismeretlen szerzőtől már a Magyar Kurirban is megjelent: 1790. február 13., 181. 37 Ugyanaz, mint Timon 1767, 81. 221