OCR
arról tesz jelentést, hogy a tolcsvai területen jáspisokat talált, és bányát kellene nyitni ott ezen kövek miatt őfelsége nevének legnagyobb dicsőségére, minthogy ilyen rendkívüli és ritka anyagot találtak a királyi tartományában. A kőből egy példányt is bezárt a levélbe, hogy őfelsége nagyobb bizonyosságot nyerjen erről a ritka felfedezésről. Kérte, hogy az elküldött követ adja át egy hozzáértő csiszolónak (valami jó slajfernek), hogy a felszínét ólomhenger (ólom karikán) segítségével szépen letisztítsa, majd pedig alakítsa valamilyen formára, de szépen, szögletesre, gömbölyűre vagy egyenesre csiszolva, és majd miután Isten sok ilyen darabbal megáldotta őfelségét (amit teljes szívéből kíván), az ilyen darabokból, de szépen, tükörszerű táblákat alakítsanak ki vagy hagyják meg őket ovális alakban, hogy őfelsége a hálószobái padlóit ki tudja velük rakatni, a kisebb darabokból pedig különféle ritkaságokat (sokféle ráritásokat) készíttethessen, úgymint dohánytartó dobozokat császári férje számára vagy a hercegi fiak magyar dolmányához gombokat. Azt írja, hogy harminc évvel azelőtt hallott olyanról (ha igaz), hogy Velencében egy kápolnát építettek ilyen kövekből. Ialán még él valaki azokból a mesterekből! Közülük meg lehetne hívni egyiket-másikat. Végül oly nagy hűsége jutalmát kéri, sógorát pedig (Lőrintz György uramat), a tekintetes vármegye akkori esküdtjét, aki igaz római katolikus ember, királyi figyelmébe ajánlja, hogy az szolgabíró legyen. A kedvező választ a tokaji postára várva még azt is hozzáfűzte, hogy a hozzá írandó levélben a következő megszólítással illessék: , P. §. Ezekre leendő kegyes jó válaszát a tokaji postára elvárom, csak ilyen titulussal: Nemes, nemzetes Ferenczy János uramnak, vámosújfalusi helység érdemes notáriusának mint igaz hívemnek becsülettel adassék, per Tokaj, Vámosújfalu." 4. § A szerencsi hegy Délről a kitűnő szerencsi hegy szomszédos, amelyet a magyarok neveztek el így Pannónia szerencsés elfoglalása miatt (Noz. hisz. 7. fejezete és az említett Anonymusnál a 17. fejezet). Hasonló közbülső völggyel szétvágott, szőlőt termő, ámbár eltérő termésű. Az egyik karját a szomszédos falvakkal, Onddal és Goloppal osztja meg, a másik karja pedig Monokig nyúlik. 5. § Hegyalja keletről szomszédos hegyei Ugyanilyen dicséretet érdemelnek, amelyek a hegyaljai hegyektől keletre húzódnak, mégpedig azok az egyéb szomszédos hegyek, amelyeket a hegyaljaiaktól egy közbülső síkság választ el. Ezek a mind szőlőtermő hegyek a Bodrog folyótól Zemplén mezővárosa és [délről] Szőlőske, Ladamóc, Bári, nyugatról Nagytoronya és Kistoronya falvak, keletről pedig Céke közé terjednek ki egy mérföldnél is hosszabban." " A latin szöveg (amely Bél/ Matolay kéziratának mondatán alapul: Tóth, ed., Bél 2018, 117) itt pontatlan és nyelvtanilag nem egyértelmű, a magyar fordítás ezt szöveghűen tükrözi. Valójában a szóban forgó területet Céke északról (nem keletről) határolja, Zemplén városa viszont keletről. 216