Oldal 217 [217]
OCR
alá, azért tagadta, hogy táncolt az ördögökkel, mert már éltesebb korú. A megyei jegyző, Keresztes Ferenc, aki tréfás férfiú volt, az idős leányzó vizsgálatához ezt az adomát füzte: Negyvenesztendös leánnyal már az ördög sem akart táncolni!" A keleti és a nyugati része közepes minőségű bort terem, jóllehet itt is kitűnik a Melegódal és az Aranyas lejtő. A legjobb termést a Mézes-málénak nevezett déli rész hozza. Az északi részen termő borok gyengébbek. A csúcsán a talaj köves, a közepétől az aljáig porhanyós és morzsolható, homokkal, kaviccsal és agyaggal kevert. Belül a felszíne alatt az egész hegy sziklás, hat forrás van rajta, három Tokajnál és ugyanannyi Tarcalnál. 2.8 A hegyaljai hegyek A Tokaji-hegyet más bortermő, Hegyaljának mondott hegyek követik, amelyek Bodrogkeresztúr mezővárosától húzódnak északra, és egy karjukkal nyugat felé nyúlva Zombor, Mád, Tállya mezővárosok vannak a lábaiknál, a másikkal pedig keleti irányban folytonos sorban Kisfalud, Szegi, Erdőbénye, Liszka, Tolcsva, Vámosújfalu, Zsadány, Sára, Olaszi, Petrahó, Patak, Ardó falvaknak és mezővárosoknak adnak helyet egészen Sátoraljaújhelyig. Ez utóbbiban a Magos-hegy azért nevezetesebb a többinél, mert a kráter és a körülötte nagy mennyiségben található láva arról tanúskodik, hogy ez egykor tűzhányó volt. Ezeket a hegyeket csak egy völgy választja el a Tokaji-hegytől, hogy a boruk minden különbség nélkül hasonló dicsőségre tegyen szert. A különbségükről éppúgy, mint a felsorolásukról a megfelelő helyeken még lesz szó, az őket alkotó föld tulajdonságáról pedig a tudós Dercsényi János, a vármegye rendes orvosa hozzáértően értekezett a tokaji bor forrásáról" nemrég, 1797-ben kiadott kis műve mellékletében." 3. § A hegyek belső összetétele Dercsényi arról értekezik, hogy ezek a hegyek legnagyobbrészt kovaföldből tevődnek össze. Ezért a tolcsvai hegyek gazdagok jáspisokban és a cseh gyémántoktól alig különböző kristályban, a Iokaji-hegy oldalában pedig gránátokat ásnak ki, Pataknál pedig — igaz, kicsiny méretűeket — rubinokat gyűjtenek. Tolcsva mezővárosnál pedig arany- és még ezüstérere utaló jelek vannak, de nem éri meg kitermelni, miként erről még Tolcsva mezőváros leírásánál szót fogunk ejteni. Említésre méltó Ferenczy Jánosnak, Vámosújfalu jegyzőjének felséges Mária Terézia császár- és királynőhöz 1752-ben anyanyelvünkön írott levele a tolcsvai területen talált jáspisokról, amelyet a Zemplén vármegye levéltára 43. jegyzőkönyvének 312. oldala tartalmaz, és amelyet a királyi kancellária visszaküldött a vármegyének. Ebben a jegyző ° A nyomtatvänyban Szirmay dölt betűvel emeli ki a magyar nyelvű idézeteket; e fordításban hasonlóképpen, dőlt betűvel fogjuk jelölni az eredetiben is magyarul szereplő idézeteket. 7 A , forrás" itt mint borászati szakkifejezés szerepel (effervescentia), a , forrásáról" (Gáhrung) az utolsó szava mind a német, mind a magyar Dercsényi-mű címének. § A német mű (DERCsÉNYI 1796) magyar fordítása év nélkül, 1796-ban vagy 1797-ben jelent meg: DERCSÉNYI [é. n.]. A fordításában a 91-106. oldalon található melléklet címe: ,Geognostica vagy a föld természeti tulajdonságait kimagyarázó Tóldalék". 215
