Oldal 216 [216]
OCR
Előszó Amikor a Zemplén vármegye történelmi, politikai és helyrajzi ismertetését? állítottam össze, barátaim gyakran kérleltek, hogy, amíg a művem átmegy az udvari cenzúrán, a közérdeklődésre való tekintettel legalább a zempléniek borairól és bortermő helyeiről szóló feljegyzéseimet adjam ki külön kivonatban. Engedtem a barátaim óhajának, és azoknak a bortermő hegyeknek és helyeknek az ismertetését, amelyek a tokajiak, avagy amiként hívják őket, a hegyaljaiak közé tartoznak, közkinccsé teszem. És hogy a köz javára legyek, gazdasági kérdésekkel gyarapítom, de hogy ne legyek terjedelmes, az iratok tömegéből, amelyekhez sokszor folyamodtam, csak keveset közlök, a jóindulatú olvasó megvidámítására pedig olykor borászok tréfáit és borainkról szóló közmondásokat csempészek a szövegbe. Üdvöz légy, jóindulatú olvasó, és légy kegyes hozzám! Kelt falvamban? 1798. március 19-én. Szirmay Antal 1. § A Tokaji-hegy Zemplén megye bortermő hegyeinek leírását a legelőkelőbbel, mégpedig az egész földkerekségen a legjobb hirtivel, a Tokaji-heggyel kezdjiik. Noha jogosabb lenne ezt Tarcali-hegynek nevezni egyrészt a nyugati lábánál fekvő Tarcal mezővárosról, másrészt mivel a Pannóniát elfoglaló öseink is igy neveztek el a legserenyebb vitezröl, Tarcalröl, miként azt Anonymus, Béla király jegyzője nyomän a Nor. bisz. 7. fejezetében bemutatjuk. Anonymus 16. fejezete így szól: , Ekkor Ond, Rettel meg Tarcal,* miutän az erdőn áthaladtak, a Bodrog folyó mellett lovagoltak; majd mintha pályadíjért futottak volna, sebes vágtában nyargaltak fel egy jó magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt maga mögött hagyva Tarcal, a serény vitéz ért fel elsőnek a hegyoromra. Ezért a hegyet attól a naptól kezdve mostanáig Iarcal hegyének nevezték. A három úr a hegy csúcsáról, ameddig csak a szem ellát, körös-körül megszemlélte a földet; kimondhatatlanul meg is szerette azt, és mindjárt azon a helyen, pogány szokás szerint, egy kövér lovat ölve le, nagy áldomást csapott." Két mezőváros, Tokaj és Tarcal között magasodik, magányosan emelkedik ki a sík vidékből, karjait sokféle irányba nyújtja le a lejtőkön, így a szőlőknek alkalmas otthont nyújt. A fele magasságáig csupa szőlő fedi, feljebb meredek, a csúcsán domború és kopasz, ezért is kapta a Kopasz-tető nevet. A nép azt beszéli, hogy esténként boszorkányok szoktak ott gyülekezni és táncolni. A megye levéltárában található egy 1703-ik évi úgynevezett köztiszti eljárás avagy bírói per az ott táncoló boszorkányok ellen. Amikor egy negyvenéves menyecskét vetettek vizsgálat ? Szirmay a két megyemonográfiáját (SZIRMAY 1803, 1804) eredetileg egyetlen mű két részének gondolta el, ennek a közös címéről van szó. Lásd a tanulmány I. részét. 3 Veke (ma Vojka). * A nyomtatvänyban (Anonymus nyomän) Onudu, et Rettel, ... Turzoll. 5 Pais Dezső fordítása (Pais, kiad., Anonymus 1926), némi módosítással (Anonymus művének szöveghagyomänyäban a Kete/ és Ret(t)el névváltozat egyaránt előfordul, és Szirmay Schwandtner kiadása alapjän a Rertel változatot követi: lásd a tanulmányt, III. 2. e.) 214
