Albanus: Alba Longa-i, amely a legrégibb latiumi varos. Aeneas fia, Ascanius alapitot¬
ta Kr. e. 1200 körül. A rómaiak aztán árulás miatt lerombolták Kr. e. 600 körül.
Albis: az Elba folyó.
Albula: a Tiberis régi neve.
Alcides: Alcaeus (AAxoiog) leszärmazottja, Herkules.
Alexis: Vergilius eklogäinak bukolikus szereplöje.
Amalthaea, Amalthea (Auwad0eia): a kiiméi Szibiilla egyik neve (Tibullus, Evegiae
2.5.67.)
Amaxobii, Hamaxobii (Aua&ößıoy: nomäd szkita törzs, a medek leszärmazottjainak
mondták őket.
Amphion (Augiwv): Zeusz és Antiopé gyermeke, Zéthosz ikertestvére. Mágikus
hangjával építette fel Ihéba falait.
Amphisa (Augiooa): Aiolosz unokája, aki egyrészt Apollón szeretője volt, másrészt
egy várost is elneveztek róla Phókiszban, Delphoi közelében.
Amphitryoniades: Herkules.
Amyclaeus: spartai, vagyis Amuklasz, spártai király alapította városhoz tartozó.
Andes: Vergilius szülőfaluja Lombardiában, Mantova megyében.
Antenor: a Padovat megalapító Anténór után "Padovát jelenti.
Aonius: A görög mitológiában Poszeidón egyik fia Aón, akit főleg Boiótiában tisz¬
teltek leszármazottai az aónok. És mivel itt található a Helikón-hegység, a mú¬
zsáknak is az egyik megnevezése: Aonides, vagy Aoniae sorores, amelyből szárma¬
zik a szó jelzői — múzsai" — értelme is.
Aracynthius: Arakünthosz (Apaxvv0oc) hegyi, ahol Aphroditének temploma volt,
ami miatt ez az egyik jelzője is. Hunyadinál vénuszi értelemben is.
Arar: a Saöne folyö Franciaorszägban.
Arctos: Kis- és Nagymedve csillagkép. A Kismedve csillagkép legfényesebb csillaga
a Sarkcsillag, amely mindig az északi pólus közelében helyezkedik el. Így lett
aztán jelentésátvitellel általában véve is , észak" jelentésű.
dArethusa: Forrássá változott nimfa Siracusában, ebből származik általánosságban
a Siracusa jelentése is.
Ariminum: Rimini (IT).
Arion (Apiov): Kr. e. VII. szäzadi költö &s kitharajätekos, akit a legenda szerint egy
dalától elbűvölt delfin mentett meg a kalózok fogságából.
Arpinus: arpinöi. Itt született Cicero, ezért gyakran csak így utalnak rá.
Arlestan: Arnoldstein (A).
Arnus: az Arno folyó Toszkánában.
Arsacides: Arszakész perzsa hadvezér leszármazottjai; pártusok. Vagy általában min¬
den kelet felől érkező ellenség.
Ascra (‘Aoxpn): Egykor telepiilés a Helikon-hegység lábánál, amely már az ókorban
elpusztult. Hésziodosz sztiléhelye. (Lasd Vergilius, Eclogae 6.69—6.71, Georgica
2.174-2.176.)