Page 100 [100]
Vigasztalja Daciát, de azért a szerencséjében elbizakodott Pannonis felelősségét sem
hallgatja el, aki végül túlságosan elpuhult uralkodókat engedett a trónjára. Nem
tanult se Hellász, se Róma példáján, ne csodálkozzon hát, ha királynőből rabszolgá¬
vá lett végül. Az álomjelenettel ellentétben itt maga Virtus bízza meg Daciát, hogy
segítsen Pannonisnak, akit mint hajótöröttet kell megmentenie. Daciának össze kell
hívnia Gyulafehérváron a szenátust, hogy Báthoryt — mint utolsó reményt, aki képes
a feladatot teljesíteni — megválasszák erdélyi fejedelemmé. Miközben Báthory egy
szőlőlugasban ülve töprengett Pannónia sorsán, a hatalom jelvényeit felmutató éljen¬
ző tömeg vette körbe. Természetesen Báthory visszautasította a felkérést, de miután
mindenki sírva könyörgött neki, majd színe elé járult a száműzött Pannonia árnya,
Pietas és Virtus alakja is, elfogadta a megbízást. Új aranykor érkezik el. Azonban
a dühöngő Ausztria ármányt szőtt, mert nem saját jelöltjét választották erdélyi fejede¬
lemmé. (Bekes Gáspárról van szó, de Hunyadi nem nevezi néven, mert később kibé¬
kül Báthoryval és kiváló hadvezérként szolgált mellette.) Ausztria fröcsögő monológ¬
ban szidja Pannóniát, aki hidraként — ezzel Erdélyre célozva — újabb és újabb fejeket
növeszt. Megesküszik, hogy amíg él, üldözni fogja Pannóniát. 1575 júniusában óriási
haddal tér vissza Ausztria (valójában Habsburg-támogatással Bekes). Egy epikus je¬
lenetben Mars és kísérői veszekedni kezdenek az istenekkel, de Jupiter parancsára az
újból felbukkanó Fama közbelép. A magyaroknak szükségük van a segítségre. Mars
maga helyett saját lován küldi Virtust a csatába, mert neki Perzsiába kell mennie.
(Ez a jelenet utalás az 1578—1590-es oszmán-szafavida háborúra.) Mars beszédében
jó tanácsokkal is ellátja Virtust. A sereget úgy kellene felállítani, mint az 1444-es
várnai csatában Hunyadi és I. Ulászló. Az 1575. július 9-ei kerelőszentpáli csata előtt
érkezik meg Virtus, aki Báthory fenséges alakját már messziről észrevéve, odarohan,
átöleli és csókjával isteni erőt lehel belé. Bárcsak előbb született volna meg Báthory,
akkor már a török is ki lenne űzve Ihrákiából. A csata után Erdélyre aranykor kö¬
szönt, míg mindenhol máshol vaskor uralkodik. De közben Valois Henrik lengyel
király visszatért Franciaországba (ahol III. Henrik néven uralkodott), és Sarmatis
király nélkül maradt, aki úgy döntött, hogy Báthoryt hívja meg a trónra. Az öröm¬
hírre újabb csodajelek tűnnek fel: a Szamos tejjel folyik és Hunyadi János felnevet
gyulafehérvári sírjában. Báthory kiváló diplomataként és törvényhozóként minden
ellentétet és peres ügyet megold. Évszázados konfliktusok halnak így el. A fejezet
utolsó része egy aránytalanul hosszú, 800 soros leírása Danzig térdre kényszerítésé¬
nek (1575-1577), amely varos nem volt hajlandé Bathory uralmát elfogadni. Ez az
aránytalanul hosszú rész pedig egy szintén aránytalanul hosszúnak tűnő buzdító szó¬
noklatot is magában foglal Báthory kapitányától, Vadas Mihálytól, aki aztán a csatá¬
ban életét is veszti (Bekest csak egyszer említi meg Hunyadi, pedig jobban illett volna
az ő szájába a szónoklat). Danzig legyőzéséhez képest a livóniai háború eseményei¬
nek leírása alig száz sornyi (Polack 1579-es, Velikie Luki 1580-as és Pszkov 1581-es
ostroma). Ez a rész is mintha kiseposz lenne a kiseposzban külön eposzi kellékekkel.
A felsorolt haditettek miatt már a török is féli Báthory nevét, de költőnknek már Kleió
98