Page 98 [98]
OCR
Il. [Cim nelküll Kiadäsai: Viridarium poetarum tum Latino, tum Graeco, tum Vulgari eloquio scribentium. In laudes serenissimi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae, Magni Ducis Litvaniae, Russiae, Prussiae, Semogitiae, Kioviae, Liboniaeque Domini, ac Principis Transilvaniae. In duos Libros divisum, ed. Hippolytus Zucconellus. Venetiis, ad Signum Hyppogriphi, 1583 (RMK III 722), I, 72-171; Az 1-66. sort közölte: Veress 1941, 570-572; Magyarul részlet: az invokäciöt és a Virtus && Voluptas részt forditotta Toth 2001a, 109-113. Ippolito Zucconelli 1583-ban adta ki Bathory Istvan dicséitésére In laudes serenissimi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae összefoglaló cím alatt azt a válogatáskötetet, amelyben 26 szerző verses laudációja olvasható. Közülük Hunyadi Ferenc dicsőítő költeménye a legterjedelmesebb. Négy részre osztotta. A bevezető invokációban a megszemélyesített Fama női alakja keresi fel a bukolikus idillbe merült költőt az északon dúló, véres háború hírével. Ahelyett, hogy idejét apró-cseprő eklogákra, epigrammákra pazarolná, az égi küldött arra buzdítja, hogy alkosson végre valami nagyszerüt, egyedit, epikusat: „Eleg legyen a nem akarásból, legyen egy kis merszed és távolodj el a tömegtől!" (16—34. sor) Miután meggyőzte a költőt, Hunyadi Báthory Istvánhoz fordul és előre szabadkozik műve miatt, amely se nem igazán óda, se nem igazán himnusz, vagy eposz és a király dicső haditetteinek részleteiben sem merül el. A múzsák ajkára kívánkozó témát ő csupán egyszerű parasztos énekkel (vagyis bukolikus költeménnyel) érinti majd. A második rész (Genezllia) Báthory István régen megjövendölt születéséről ír, amely újra békét és virágzást hoz Magyarországnak. Az egész világon csodajelek tűnnek fel, és valóra válnak a jósok jövendölései. A Dél és a Kelet népei elborzadva várják, míg a Nyugat és az Észak ujjong a változások láttán, amelynek híre a Boldogok szigeteire is elér. Az istenek saját szemükkel akarják látni a csodát, így hát a gyermek bölcsőjéhez gyűlnek. Egyedül a Párkák hiányoznak. Juppiter értük küldet, hogy aztán a második rész csúcspontjaként (233-296) Atroposz a gyermeket megszólítva és fonalát pergetve megjövendölje annak dicsőséges tetteit. A háború és béke minden erényével rendelkező király majd véres háborúban legyőzi a törököt, visszahódítja Budát, Belgrádot és a Balkánt, majd a lengyeleknek meghódítja Polackot (BY). Ezzel aztán el is érkezik egy új aranykor. Atroposz jóslatát nővérei jóváhagyják, a természet pedig szentesíti. A harmadik rész (Stephanu paedia) István gyerekkoráról szól. A 310-318. sorban a költő előbb Báthory Istvánt, majd Báthory apját szólítja meg. A 329. sortól Hunyadi előrevetíti a visszafoglalt új Buda templomát és a Báthorynak állított diadalívet, amelyet két oldalról a háború istene Attila és Mátyás király élethű márványszobra őriz, 96
