Page 70 [70]
Mert eddig nem tettél semmi nagyot s kicsi dolgot,
Mért viseled az üres nagyságos nevedet?
Sejtem hol tévedsz, amikor kétes neved ejted:
Mind lopod a napot, ám művelsz majd valamit.
Nagy leszel akkor, hogyha egész a magasba emelnek,
Fára kötözve leszel, s jól felakaszt a kötél.
Az utolsó vers pedig egy Emericus nevű barát halálára íródott (inc. Hic iacet Emericus
qui nulli vixit amicus). Talán ez az a Szikszai Imre, aki a címzettje annak a Hunyadi¬
levélnek, amelyet Szamosközy közölt (lásd 59. oldalon).
Annak ellenére, hogy a források nagy része orvosként hivatkozik Hunyadi Ferenc¬
re, ennek egyelőre egyetlen ismert nyoma a korábban már említett oxfordi kézirat,
amely a kortárs kolozsvári orvos, Lencsés György kifejezésével élve: a , rothadott" és
az ,elszárasztó láz" gyógyításával foglalkozik. Hunyadi kéziratának cime: Brevis et
compendiosa curatio febris putridae atque hecticae |A rothadott és erős láz gyógyítása rö¬
viden és kivonatosan]. Ez inkább egy receptgyűjtemény, amelyet különféle forrásokat
felhasználva válogathatott össze. Részletes recepteket ad e lázak kezelésére rózsavíz¬
ből, liliomszirupból, ecetből, borból, gyantaolajból, hamuból és különféle növények¬
ből vagy azok nedvéből: endíviából, búzából, árpából, spenótból, petrezselyemből,
kamillából, aloe verából stb. Borogatáshoz is többféle kenőcsöt, tinktúrát ajánl a pá¬
ciensnek, majd legvégül a tartós lázat követő mellékhatások (pl. kiszáradás) enyhíté¬
sére is nagyjából további tíz receptet javasol. A kézirat érdekessége, hogy a margókra
írt sűrű bejegyzések alapján tényleg használták Angliában Hunyadi könyvecskéjét,
tehát nem csak az asztalfiókban kallódott évszázadokon keresztül."
Levelezéséből csupán öt tételt ismerünk. Az egyik hivatalos, keltezés nélküli le¬
velet Cinzio Passeri Aldobrandininek címezte, a levelet közlő Szabó Károly szerint
, Szent-György bibornokának", vagyis San Giorgio in Velabro diakónusbíborosának."9
Ha Hunyadi tényleg ezt a címet használta, akkor a levél 1593 szeptembere után íród¬
hatott. Viszont a levél eleje szerint majdnem nyolc év telt el azóta, hogy Báthory
István elhívta Simone Genga építészt Lengyelországba, ami inkább az 1592-es évre
utalna. Ezt erősíti meg Attilio Amalteo pápai nuncius említése is, aki 1592. június
27-én érkezett Gyulafehérvárra Báthory Zsigmondhoz. Ezek alapján azt valószínűsí¬
tem, hogy a levelet 1592 nyarán, legkésőbb ősszel írhatta. A másik keltezetlen levelet
VIII. Kelemen pápának írta valószínűleg 1594-ben. Ezeken kívül még két, Baranyai
Decsi Jánosnak címzett levelét ismerjük: az egyiket 1596 első felében írta, a másikat
valószínűleg 1596 után. Baranyai Decsinek az első levélre írt válasza is fennmaradt
1596 augusztusából. A legutolsó ismert levelét a korábban már említett Szamosközy¬
féle másolatból ismerjük Temesvár ostromáról. A levél az 1596. június 14. és az azt
19 A kézirat részletesebb elemzését läsd: Molnär 2018, 101-111.
160 Szabó 1881, 478. Lásd még: Sas 2008, 58-61. Kézirat: MTA KIK KRKGy, Ms 5086/3.
68