Oldal 68 [68]
OCR
Farkas vagyok, de ne vesd meg ezt az alpesi nevet," olvasó! /Az én jelem alatt küzdött a hatalmas Róma. [Az én jelemben született meg hires Réma.]!? A másik tizenegyet a kolozsvári unitárius lelkész, jádi Johann Broser jegyezte be valószínűleg 1601-ben"? egy Ephemeron, helyesebben az Ephemeron kötettel együtt kiadott Ob felicem példány végére Carmina eiusdem TÉnekek ugyanattól] összefoglaló cím alatt. A bejegyző nevére a kéziratos versek fölé beírt , /ESU BENIGNE JUVA” és ,J. B. J7 szövegből következtethetünk. A kolligátum első könyvének címlapján fel is oldja a nevét, mint , Joannis Brosseri Jadensis Biblioth. R. Lycei Claudiop. 1602." Ez alatt pedig még a következő is olvasható: , Continentur praeter religua etiam Poemata Varia Francisci Hunniadini?. A kolligátumot jelenleg a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár régi magyar könyvtárgyűjteménye (Biblioteca Academiei Románe, Filiala Cluj) őrzi.5 Ezek a versek azért is érdekesek, mert némi bepillantást engednek költőnk munkamódszerébe az ugyanarra a témára íródott, ám kiadást meg nem ért versvariánsokon keresztül. A versek közül nyolc szatirikus hangnemben íródott, amelyek az anekdoták humoros Hunyadijat visszhangozzäk. A verseket Szabó György közölte — néhol nyomdahibákkal — forrásmegjelölés nélkül 1963-ban." Talán a legérdekesebb ezek közül az a hat disztichonnyi rovid koltemény (inc. Tu contra cives iniusta bis induis arma), amely néven nem nevezve ugyan, de urának, Báthory Zsigmondnak tetteit és következetlen politikáját kritizálja éles szavakkal (Ióth István fordításában):"" Kétszer is engedtél hadakat polgáraid ellen, Gyáván elmenekülsz, szertedobálva ruhád. Mért támasztani esztelenül belháborúkat, mért Bízni a vak sorsban és lebecsülni hazát? Régen hergeled Erdély népeit önmaguk ellen, És a megölt testvér vére kezedre tapadt, És most megharagítod a lengyelt is a magyarra; Egy haza helyett így kettőt tönkreteszel. Nézz jól szét, a saját nyavalyádon okulva talán, mert Bűnhődsz kétszeresen roppant büneidert. 1551 Mivel az ágyút a salzburgi Mauritius Haas és a segesvári szász Jeremias Aurifaber öntötték, ezért az ágyú neve , Wolf(gang)" lehetett. Erre utal az „Alpinum nomen" kifejezés. Kovács 2007, 161. 152 Szalárdi János fordításában: , Farkas az én nevem, kérlek, ne irtózz ily névtől, / Mellyről vett régen Róma eredetet." Szalárdi, kiad. Szakály 1980, 524. 53 A kézirat az Epitaphia divi regis Stephani című vers után tartalmaz egy kiemelt (vagy áthúzott?) dátumot: „A. 1601. D." (B.M.V.C. 398/k, F4v.) Lovas Borbálának külön köszönettel tartozom, hogy a kézirat másolatát a rendelkezésemre bocsátotta. 154 Lásd: Ősz 2014, 336-337. 155 Jelzet: B.M.V.C. 398/k; a Brosserus nevét tartalmazó kötet pedig B.M.V.C. 398/a jelzetű. 156 Szabé 1963, 67-74. 157 Tóth 2001a, 115. 66
