OCR
Dacia Musa Fides Gradive Polonia Roma funde resolve riga protice sterne seca planctus ora genas galeam diadema capillos corde elegis fletu vertice fronte manu Erdély Múzsa Hit Mars Lengyelország | Roma önts nyissad öntözd vesd le szórd el nyírd le jajszót szád orcád sisakod fejéked hajadat szívből elégiára sírással fejedről homlokodról kezeddel Hunyadi verse a Molnär-féle grammatika versus parallelus példajahoz kapcsolható leginkább. Annyi különbséggel, hogy ez utóbbi vers Báthory István halálára íródott, és így a gyásszal ellentétes értelem nemigen olvasható ki belőle. Az első sor megszemélyesített figuráit egyszerre és külön-külön is meg lehet szólítani. Míg az y-tengelyeken függőleges irányban felülről lefelé hat négyszavas-négysoros versszakot olvashatunk ki, amelyekben Dacia (nyilván Erdély, csak nem adná ki a hexametert)," a Múzsa, Fides mint a becsület, hit és hűség istenasszonya, Mars, Lengyelország és Róma siratják a királyt. Ha a fent már hasonlatként említett hexagonális hasáb legfelső szintjét , forgatjuk el", akkor értelmileg még konzekvens marad a vers, vagyis akár a múzsa önt szívéből jajszót, akár Lengyelország nyírja le a haját, vagy esetleg Mars nyitja a száját gyászdalra, ezek mind azzal az univerzális bánattal függnek össze, amely Báthory halálával szakadt a világra. Azért nem merem a magyar irodalomtörténet egy korai kombinatorikus költeményének nevezni, mert a többi sor , elforgatása" grammatikailag helyes olvasatot ad ugyan, de az értelme azért gyakran meg-megbicsaklik (Polonia riga ora corde, vagy Musa proiice capillos fletu, Roma riga planctus manu stb.). Ha elengedjük a kombinatorikát, akkor a versszerkezet miatt úgy is olvashatjuk a szöveget, ahogy egy képverset, vagyis a függőleges sorokat egy időben halljuk magunkban, mint valami gyászkórust. A király erényeinek és dicsőségének szimbólumai tehát kórusban, időben egyszerre siratják Báthory halálát , felülről lefelé", de úgy, hogy a függőleges sorok fölött az alanyok akár cserélgethetők is, miköz46 Kővári Aladár fordításában: , Erdély, Múzsa, te szószentség, Mars, Lengyeli, Róma / önts, nyissad ki, megöntözd, vesd le, letedd, kicibälhadd / jajszöt, szäd, orcäd, sisakod, koszorud, hajadat most / szivböl, gyászra, sírással, földrül, a földre, kezeddel." Weszprémi 1962, 203. 47 Hunyadi műveiben sokszor nevezi Daciának Erdélyt. A humanista eredetmítosz-képzés technikája ez, amely az antik szerzőknél olvasható nép- és területmegnevezéseket hasznosítja újra. Így aztán ahogy a szarmaták a lengyelekre, úgy a dákok az erdélyiekre vonatkoznak, vagyis valamiféle korai dákoromán elmélet helyett egy humanista dákotranszilván retorikai klisével találkozhatunk. 64