Dacia Musa Fides Gradive Polonia Roma
funde resolve riga protice sterne seca
planctus ora genas galeam diadema capillos
corde elegis fletu vertice fronte manu
Erdély Múzsa Hit Mars Lengyelország | Roma
önts nyissad öntözd vesd le szórd el nyírd le
jajszót szád orcád sisakod fejéked hajadat
szívből elégiára sírással fejedről homlokodról kezeddel
Hunyadi verse a Molnär-féle grammatika versus parallelus példajahoz kapcsolható
leginkább. Annyi különbséggel, hogy ez utóbbi vers Báthory István halálára író¬
dott, és így a gyásszal ellentétes értelem nemigen olvasható ki belőle. Az első sor
megszemélyesített figuráit egyszerre és külön-külön is meg lehet szólítani. Míg az
y-tengelyeken függőleges irányban felülről lefelé hat négyszavas-négysoros versszakot
olvashatunk ki, amelyekben Dacia (nyilván Erdély, csak nem adná ki a hexametert),"
a Múzsa, Fides mint a becsület, hit és hűség istenasszonya, Mars, Lengyelország
és Róma siratják a királyt. Ha a fent már hasonlatként említett hexagonális hasáb
legfelső szintjét , forgatjuk el", akkor értelmileg még konzekvens marad a vers, vagyis
akár a múzsa önt szívéből jajszót, akár Lengyelország nyírja le a haját, vagy eset¬
leg Mars nyitja a száját gyászdalra, ezek mind azzal az univerzális bánattal függnek
össze, amely Báthory halálával szakadt a világra. Azért nem merem a magyar iro¬
dalomtörténet egy korai kombinatorikus költeményének nevezni, mert a többi sor
, elforgatása" grammatikailag helyes olvasatot ad ugyan, de az értelme azért gyakran
meg-megbicsaklik (Polonia riga ora corde, vagy Musa proiice capillos fletu, Roma riga
planctus manu stb.). Ha elengedjük a kombinatorikát, akkor a versszerkezet miatt úgy
is olvashatjuk a szöveget, ahogy egy képverset, vagyis a függőleges sorokat egy időben
halljuk magunkban, mint valami gyászkórust. A király erényeinek és dicsőségének
szimbólumai tehát kórusban, időben egyszerre siratják Báthory halálát , felülről lefe¬
lé", de úgy, hogy a függőleges sorok fölött az alanyok akár cserélgethetők is, miköz¬
46 Kővári Aladár fordításában: , Erdély, Múzsa, te szószentség, Mars, Lengyeli, Róma / önts, nyissad ki,
megöntözd, vesd le, letedd, kicibälhadd / jajszöt, szäd, orcäd, sisakod, koszorud, hajadat most / szivböl,
gyászra, sírással, földrül, a földre, kezeddel." Weszprémi 1962, 203.
47 Hunyadi műveiben sokszor nevezi Daciának Erdélyt. A humanista eredetmítosz-képzés technikája ez, amely
az antik szerzőknél olvasható nép- és területmegnevezéseket hasznosítja újra. Így aztán ahogy a szarmaták
a lengyelekre, úgy a dákok az erdélyiekre vonatkoznak, vagyis valamiféle korai dákoromán elmélet helyett
egy humanista dákotranszilván retorikai klisével találkozhatunk.