Seite 62 [62]
OCR
hogy erről a területről áradtak ki a magyarok, akik nevüket is az ugor népnévről kaptäk (28-29. sor): Ugrus = Ungarus („Nondum Iuhra vetus nostros effuderat Ugros, Ugros unde sibi nomen veter Ungarus hausit.”) A magyarok öshazäjäval kapcsolatos Jugria-elméletnek van egy jól lekövethető humanista hagyománya. Aeneas Sylvius Piccolomini Cosmograpbiája nyitja meg a sort, igaz, ő még nem nevezi nevén Jugriat, csak a ,montes Riphei”-n, vagyis Urálon túli területekre helyezi a magyarokat. Ezt aztán krónikájában átveszi Ihuróczi János, majd hasonlóképp Pietro Ranzano (1428-1492) és Bonfini (1427/1434—1502) is. Ebbe a humanista hagyományba kapcsolódik bele Julius Pomponius Laetus (1428—1498), akinél viszont már megjelenik az ugor népnév is (Ugari sive Ugri) és Paolo Giovio (1483-1552) Moschovidja. De valamivel korábban 1517-ben jelent meg először Matthias de Miechow (1457-1523) nagy sikerü Sarmatidja, amelyben már külön fejezetet szentel De Iudris címen Jugriának. Herberstein saját oroszországi útja alapján írta meg művét és a Jugria-elméletet kísérlettel is meg szerette volna erősíteni, amikor kipróbálta, hogy magyar szolgája megérti-e a jugriaiak beszédét. A kísérlet kudarcot vallott. Hunyadi egyébként a 955-ös augsburgi vereséget jelentéktelen epizódnak tartja, olyasminek, ami túl van értékelve. Valójában I. Ottónak csak névleges a győzelme. Egyenesen nevetségesnek nevezi azt: , Ridicula Othonis victoria. Kis művét is ezért írta meg, hogy korrigálja az ezzel kapcsolatos tévedéseket. A fő hangsúlyt a kalandozó magyarok európai pusztításaira helyezi. Mi ehhez képest egy augsburgi vereség? Bonfinire hivatkozva (bár Bonfini más kontextusban használja), Európát a magyarok vadaskertjének (Europa Ungarorum vivarium) nevezi, ahol kedvükre — szinte veszélytelenül- zsäkmänyolhatnak, vadäszgathatnak. Talän az egyetlen, amit ebben a humanista Hunyadi sajnál, az az, hogy a vad fegyverek rettenetes barbársága (horrida barbaries) a latin nyelv és ékesszólás erejét is megtörte. Így aztán a nyelvek is megváltoztak egész Euröpäban (Linguarum mutatio in tota Europa ab Hunnis). Vagyis a magyaroknak köszönhetö, hogy a nepnyelvek egyältalän felvirägoztak. A mäsik, amit Hunyadi szerint Európa nyert és kapott a magyaroktól, az a szkíta erkölcsök bevezetése. Végül művét egy Zsámboky Jánost erős szavakkal illető kritikával zárja, amelyet a már fent említett gúnyolódó epitáfiumában foglal össze. Ez a mesterkedő költészet (technopaignion) egyik műfajának, a /ogogryphusnak a darabja, amely rokon a verses találós kérdéssel és Zsámboky humanista nevével, a Sambucussal (magyarul bodzafa) űz szójátékot: »Historiae fur Ungaricae, non author et author, Et sine doctrina doctor, non arbor et arbor, Sambucus iacet hic: nulliscius, omnisciusque, Exspue qui transis, cinerique imminge viator.” 135 Vásáry István felhívja a figyelmet arra, hogy a Jugria-elmélet Piccolomini Cosmograpbiáján alapuló itáliai humanista hagyományának a legnagyobb szépséghibája az, hogy sehol sem szerepel a ,Yuhra", ,Yugria”, ylugra”, ,lugria” kifejezés ezekben. A Jugria-elmélet részletes összefoglalását lásd: Gombocz 1926; Vásáry 2008a; Vásáry 2008b. 60
