Page 59 [59]
5. Ob felicem Stephani ad oppidum Mechoviam
adventum
Ez a verseskötet az Ephemeronnal együtt jelent meg." Mintha ennek a függeléke, foly¬
tatása, vagy inkább epilógusa lenne. Ráadásul — folt hátán folt — még ezt a toldalékot
is bővítette Hunyadi egy , farokkal". Magát a függeléket annak örömére írta költőnk,
hogy Báthory András több hónappal Rómából való hazatérése után találkozott végre
Báthory Istvánnal 1585. március 14-én Miechówban. Ez a kis kötet nagyon szedett¬
vedettnek hat az Ephemeron mögött. Tizenegy verset tartalmaz, amelyek közül az utol¬
só hármat viszont Báthory István halála, tehát 1586. december 12. után tapasztották
az eleve toldalék 02 felicem könyvecskéhez. A kompozíció integritásának hiánya némi
sietségre, kapkodásra vall. Az is furcsa, hogy Hunyadi magát a könyvecskét vagy leg¬
alábbis a könyvecske gerincét alkotó verset Báthory István titkárának, Gyulay Pálnak"
(-1550-1592) ajánlotta, pedig a két Báthory — a források szerint kimondottan szívélyes
és intim"? — találkozása adta a kötet megszerkesztésének apropóját (igaz, magát az
Epbemeront se a főszereplőnek, vagyis Báthory Andrásnak ajánlotta). Az első kom¬
pozíció egy üdvözlő, dicsőítő vers 223 hexameterben, amely kilenc részre van oszt¬
va. A húsz hexameternyi üdvözlő bevezető után Báthoryt dicsérve sorban a király
színe elé járulnak az uralma/függősége alatt álló tartományok, országok szimbólu¬
mai: Lengyelország, Litvánia, Oroszország, a Porosz Hercegség, Livónia, Podólia
és Erdély." A verset végül magának a királyi udvarnak az üdvözlése zárja. A má¬
sik nagyobb költemény egy huszonnyolc hexameteres oráció, amelyet István ad elő
unokaöccsének, Andrásnak. A gyászversek előtt további három rövid epigramma és
himnusz is található, amelyek szintén a királyt dicsérik. A B. B. című egyik threnos
talán Báthory Boldizsár (1555—1594) monogramjät rejti és 6t gyászolja. A sors iróniá¬
ja, hogy az eredetileg utolsó darabnak szánt négy disztichonnyi himnusz azzal a pár¬
kákhoz intézett kéréssel zárul, hogy — legyenek szívesek — fonják hosszúra Báthory
életének fonalát. Nem fonták. És így a király hirtelen halála miatt megbicsakló —
eredetileg örömkötetnek szánt — kompozíciót a Báthory testvérek szájába kapkodva
tollba mondott ötvenhárom szapphói strófából álló három gyászének zárja.
Ezek alapján az Epbemeron-kötet keletkezésének idejét összefoglalva a követ¬
kező törésvonalakat találjuk a kötetben: maga az útleírás valamikor 1584. október
20-a után keletkezett, amihez az Ob felicem könyvecskét később csatolták hozzá.
Ez viszont csak az 1585. március 14-e utáni miechówi találkozó után lehetett, ha
nem is megírva, de legalábbis megszerkesztve. A harmadik részét — az 05 felicemet
záró három gyászéneket -— pedig biztos, hogy 1586. december 12-e után sebtében írta
7 Hunyadi 1586b.
28 Gyulay Pálról lásd: Szabó 1974.
2 Horn 2002, 85.
A már említett Giacomo Franco metszeten a király portréja alatti kör alakú kartusban látható lengyel sas
alakja körül — Hunyadi felsorolásához hasonlóan — Báthory címere mellett országainak és tartományainak
címerei sorakoznak. (Horn 2008, 398—399.)
57