OCR
funkcionálna, ezért — miként a Báthory Istvánról szóló panegirikusznál is — nehéz kézzelfogható információt találni benne. Habár a leírt útvonal állomásai néha csupán olyan láncszemeknek tűnnek, amelyeken humanista felkészültségét mint sziporkázó ékköveket fel-felvillanthatja, azért az sem igaz, hogy az utazás tényleges történéseitől teljesen függetlenül, csupán üres mitológiai és történelmi elemekkel parádézik a versben. Néha még az utazás prózai oldalával is megpróbálja ellensúlyozni a mitológiai apparátust, például a padovai viharral, Friesachnál Báthory golyvájával, vagy a bécsi pestissel. Érdekes például a , lévai convivium? leírása, amely a négyéves óborral (guadrima vina) felütött részeges orgiát követő másnaposság érzékletes ecsetelésével és a szereplők profán feltámadásával zárul (865. sortól." Egy másik helyen a barbár Stájerország és Karintia műveletlenségére tesz maliciózus megjegyzéseket: olyan kulturálatlan helyek ezek, ahol nem ismerik se a földművelést, se pedig a bortermelést (220926. sor). A ,boldog Magyarország" olyannyira fontos attribútumának látja a bort Hunyadi, hogy a magyar-lengyel határnál megjegyzi: itt eltűnnek a szőlővel árnyékolt dombok, amelyet aztán — nyilván ettől nem teljesen függetlenül — ridegebb, tunyabb (pigrior) lelki alkat vált fel. Ameddig a szőlő megterem, addig nyúlnak északra Magyarország határai. Aztán a török ellen hívja segítségül a sírból feltámadó Mátyás királyt és Szent Lászlót (1270-1272. sor). (A sacra urna kifejezés itt akár a Szent László hermára is vonatkozhat, mert az ekkor már a Báthory család birtokában volt."?) Az útvonalnál megadott városnevekre néha csak következtetni lehet az útvonalból, mert Itáliát elhagyva sokszor a város népnyelvi alakját torzítja valamilyen latin formává (ez Reszka diáriumára is igaz). A Hunyadi által használt alak így gyakran csak emlékeztet a hivatalos latin városnévre. Különösen érdekesek azok a településnevek, amelyeket a korabeli magyar helységnevekből képzett: Boca - Királyboca, Leonta Királylehota, Sinassa - Szliács (?). Leírását követve tehát az első rész állomásai a következők: Róma — Capranica — Caprarola (villa Farnesia) - Narni - Todi— Spoleto — Foligno — Camerino — Tolentino — Macerata — Ancona — Senigallia - Fano — Urbino — Pesaro — Rimini — Cesena — Bertinoro — Forli — Faenza — Bologna — Ferrara — Revere — Mantova — Cremona — Lodi — Milánó — Velence — Padova. A második rész állomásai Hunyadi leírása szerint: Padova — Ireviso — Conegliano — Sacile — Cividale del Friuli (kitérő) — Spilimbergo — Osoppo — Venzone — [Karni121 Léva szintén Dobó Ferenc birtoka volt, akinek a mű ajánlása szól. 12 Tpolyi 1863, 82-84. A Báthoryak szentkultuszával kapcsolatban lásd: Kruppa 2010. 133 Römätöl Anconäig: https://goo.gl/maps/yC9zO6hB3LbsO JPe7 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.) Anconätöl Faenzäig: https://goo.gl/maps/i{WvDMPJZs1AK41028 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.) Faenzätöl Velenceig: https://goo.gl/maps/ecP8GSwe2ZY]kLLK7 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.) Ugyanez az útvonal Reszka diáriumában dátumokkal: Róma (07.26.) — Capranica — Caprarola (08.01.) — Narni (08.04.) — Terni — Spoleto (08.05.) - Foligno (08.06.) — Serravalle (08.07.) - Camerino — Tolentino (08.08.) — Ancona (08.10.) — Senigallia (08.11.) — Pesaro (08.12.) — Rimini (08.13.) - Cesena (08.14.) — Bertinoro — Forlimpopoli (08.16.) — Forli — Faenza — Bologna (08.17.) — Ferrara (08.21.) — Revere (08.23.) — Ostiglia — Mantova (08.24.) — Gazoldo degli Ippoliti (08.25.) - Cremona (08.26.) — Pizzighettone (08.27.) — Castiglione d’Adda — Lodi — Milano (08.28.) — Viadana — Polesella (09.03.) — Rovigo — Papozze — Loreo (09.04.) — Chioggia (vihar miatt még 09.06-An is a városban) — Velence (09.07.) — Padova. (Reszka, ed. Czubek 1915, 42-63.) 54