funkcionálna, ezért — miként a Báthory Istvánról szóló panegirikusznál is — nehéz
kézzelfogható információt találni benne. Habár a leírt útvonal állomásai néha csupán
olyan láncszemeknek tűnnek, amelyeken humanista felkészültségét mint sziporkázó
ékköveket fel-felvillanthatja, azért az sem igaz, hogy az utazás tényleges történéseitől
teljesen függetlenül, csupán üres mitológiai és történelmi elemekkel parádézik a vers¬
ben. Néha még az utazás prózai oldalával is megpróbálja ellensúlyozni a mitológiai ap¬
parátust, például a padovai viharral, Friesachnál Báthory golyvájával, vagy a bécsi pes¬
tissel. Érdekes például a , lévai convivium? leírása, amely a négyéves óborral (guadrima
vina) felütött részeges orgiát követő másnaposság érzékletes ecsetelésével és a szerep¬
lők profán feltámadásával zárul (865. sortól." Egy másik helyen a barbár Stájeror¬
szág és Karintia műveletlenségére tesz maliciózus megjegyzéseket: olyan kulturálatlan
helyek ezek, ahol nem ismerik se a földművelést, se pedig a bortermelést (220926.
sor). A ,boldog Magyarország" olyannyira fontos attribútumának látja a bort Hunyadi,
hogy a magyar-lengyel határnál megjegyzi: itt eltűnnek a szőlővel árnyékolt dombok,
amelyet aztán — nyilván ettől nem teljesen függetlenül — ridegebb, tunyabb (pigrior)
lelki alkat vált fel. Ameddig a szőlő megterem, addig nyúlnak északra Magyaror¬
szág határai. Aztán a török ellen hívja segítségül a sírból feltámadó Mátyás királyt és
Szent Lászlót (1270-1272. sor). (A sacra urna kifejezés itt akár a Szent László hermára
is vonatkozhat, mert az ekkor már a Báthory család birtokában volt."?)
Az útvonalnál megadott városnevekre néha csak következtetni lehet az útvonalból,
mert Itáliát elhagyva sokszor a város népnyelvi alakját torzítja valamilyen latin for¬
mává (ez Reszka diáriumára is igaz). A Hunyadi által használt alak így gyakran csak
emlékeztet a hivatalos latin városnévre. Különösen érdekesek azok a településnevek,
amelyeket a korabeli magyar helységnevekből képzett: Boca - Királyboca, Leonta ¬
Királylehota, Sinassa - Szliács (?).
Leírását követve tehát az első rész állomásai a következők: Róma — Capranica —
Caprarola (villa Farnesia) - Narni - Todi— Spoleto — Foligno — Camerino — Tolentino
— Macerata — Ancona — Senigallia - Fano — Urbino — Pesaro — Rimini — Cesena
— Bertinoro — Forli — Faenza — Bologna — Ferrara — Revere — Mantova — Cremona —
Lodi — Milánó — Velence — Padova.
A második rész állomásai Hunyadi leírása szerint: Padova — Ireviso — Conegliano
— Sacile — Cividale del Friuli (kitérő) — Spilimbergo — Osoppo — Venzone — [Karni¬
121 Léva szintén Dobó Ferenc birtoka volt, akinek a mű ajánlása szól.
12 Tpolyi 1863, 82-84. A Báthoryak szentkultuszával kapcsolatban lásd: Kruppa 2010.
133 Römätöl Anconäig: https://goo.gl/maps/yC9zO6hB3LbsO JPe7 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.)
Anconätöl Faenzäig: https://goo.gl/maps/i{WvDMPJZs1AK41028 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.)
Faenzätöl Velenceig: https://goo.gl/maps/ecP8GSwe2ZY]kLLK7 (Hozzäferes: 2022. 11. 24.)
Ugyanez az útvonal Reszka diáriumában dátumokkal: Róma (07.26.) — Capranica — Caprarola (08.01.) —
Narni (08.04.) — Terni — Spoleto (08.05.) - Foligno (08.06.) — Serravalle (08.07.) - Camerino — Tolentino
(08.08.) — Ancona (08.10.) — Senigallia (08.11.) — Pesaro (08.12.) — Rimini (08.13.) - Cesena (08.14.) —
Bertinoro — Forlimpopoli (08.16.) — Forli — Faenza — Bologna (08.17.) — Ferrara (08.21.) — Revere (08.23.)
— Ostiglia — Mantova (08.24.) — Gazoldo degli Ippoliti (08.25.) - Cremona (08.26.) — Pizzighettone (08.27.)
— Castiglione d’Adda — Lodi — Milano (08.28.) — Viadana — Polesella (09.03.) — Rovigo — Papozze — Loreo
(09.04.) — Chioggia (vihar miatt még 09.06-An is a városban) — Velence (09.07.) — Padova. (Reszka, ed.
Czubek 1915, 42-63.)