OCR
A 977. sortól a nevelését magára vállaló Várdai Pál esztergomi érsek udvarában találjuk. Innen már Hunyadi Mátyásként tér vissza a szülői házba Báthory (1047. sor). Hunyadi — az erény útjának részeként — a Szudium sapientiae részben külön is kitér a leendő fejedelem filozófiai, poétikai és egyéb stúdiumaira (1065. sortól). Költőnk szerint az ifjú István műveltsége enciklopédikus méretű, még a humanista tanulmányi ideálhoz képest is kimagasló. A természetfilozófia és csillagászat jelenségein túl a filozófia különféle iskoláinak szerzőit is jól ismeri: Platónon és Arisztotelészen túl Démokritoszt, Püthagoraszt, Hérakleitoszt, ifjabb Catöt, a cinikusokat, a sztoikus Kleanthészt, sőt a káldeus orákulumokat és a Corpus Hermeticumot is. Periklészként beszélt, miután ékesszólását Iszokratészen és Démoszthenészen gyakorolta ki, és Liviust, Pliniust, Terentiust és Cicerót Plautus könnyed szellemességével fűszerezte." Ezt a Báthory ifjúságáról szóló harmadik fejezetet — a biztonság kedvéért I. Ferdinánd bécsi udvarában való apródoskodását elhallgatva — Németországból való hazatérésével (Reditus ex Alemania) és Báthory profetikus rémálmával zárja a gyászos, szenvedő Magyarorszägröl (1182-1315. sor), akit a Duna, Tisza, Száva, Szamos, Maros és Dráva folyamistenek, valamint Illyria, Moesia és Bohemia megszemélyesített alakjai kísérnek. Ungaria rövid beszédben mondja el, hogy már élni sem akar, csak méltó módon megsiratva és meggyászolva meghalni. A dicső múlt felsorolása mellett kitér a kapzsi és orv Ausztriára is, amelyik megirigyelte és megkívánta tejjel-mézzel folyó földjét, de azért voltak idők, hogy Bécset is térdre kényszerítette. Mivel az egyetlen reménysugár a Báthory-nemzetség Erdélyben, ezért megkéri Daciat, hogy segítsen fenntartani a magyar nevet. Báthory elborzadva kiált utána, miközben Ungaria alakja köddé válik. Az utolsó, negyedik, legterjedelmesebb fejezet (Szephanu basilia) István erdélyi fejedelemségéről, valamint lengyel királyságáról és dicső történelmi tetteiről szól 1578 hexameterben. Talán eredetileg ez volt az egész epyilion magja, amit később kibővített Báthory születésével és gyerekkorával. Mintha kissé különálló mű lenne, amit jelez az is, hogy újból az invokáció eposzi kellékével kezd, de most nem Famát, hanem a történetírás múzsáját, Kleiót hívja segítségül. A fejezet három ,epikus" méretű haditettét meséli el Báthorynak: az 1575. július 19-ei kerelőszentpáli csatát, Danzig lázadásának leverését 1577 végén, és a livóniai háború 1579—1581. közötti három hadjáratát. A harmadik rész végén, a Báthory álmában már felbukkant Ungaria alakja itt a valóságban is megjelenik Pannonis néven, " aki már Báthory eljövendő uralkodásának hírére is kikel sírjából. A magyarok bűneinek fonalát elszőtték végre a Párkák, és most megtisztulva egy új, boldogabb sorsot szőnek. Miként az előkép álomjelenetben, Magyarország megmentője a valóságban is Dacia (vagyis Erdély), aki viszont kétségbeesve a reá és anyjára, Pannonisra zúduló csapások elviselhetetlen kínja miatt — miként az álomjele15 Az első pillantásra túlzásnak tűnő lista nem csupán Hunyadi verses leleménye és nem csupán szerzőnk klasszikus műveltségideáljáról árul el valamit. Ugyanis a források szerint Báthory tényleg falta a könyveket, igaz, főleg a történelmi témájúakat. Azonban Hunyadi könyvlistájának antik filozófus szerzői Báthory ,padovás filozófusfejedelemségének" Erasmus eszméin alapuló gyakorlatára is rámutatnak. (Veress 1933, 2124; Horn 2008, 365-367, 376.) 106 Stephanus S. Georgii epigrammajaban Hunyadit a ,Bathory-erények trombitajan” (Bathoreae tuba virtutis) kívül , Pannónia fennkölt méltóságának hirdetőjeként" (Pannonii praeco sublimis honoris) is nevezi (Hunyadi 1586a, A4’). 48