Seite 50 [50]
A 977. sortól a nevelését magára vállaló Várdai Pál esztergomi érsek udvarában ta¬
láljuk. Innen már Hunyadi Mátyásként tér vissza a szülői házba Báthory (1047. sor).
Hunyadi — az erény útjának részeként — a Szudium sapientiae részben külön is kitér
a leendő fejedelem filozófiai, poétikai és egyéb stúdiumaira (1065. sortól). Költőnk
szerint az ifjú István műveltsége enciklopédikus méretű, még a humanista tanulmá¬
nyi ideálhoz képest is kimagasló. A természetfilozófia és csillagászat jelenségein túl
a filozófia különféle iskoláinak szerzőit is jól ismeri: Platónon és Arisztotelészen túl
Démokritoszt, Püthagoraszt, Hérakleitoszt, ifjabb Catöt, a cinikusokat, a sztoikus
Kleanthészt, sőt a káldeus orákulumokat és a Corpus Hermeticumot is. Periklészként
beszélt, miután ékesszólását Iszokratészen és Démoszthenészen gyakorolta ki, és
Liviust, Pliniust, Terentiust és Cicerót Plautus könnyed szellemességével fűszerezte."
Ezt a Báthory ifjúságáról szóló harmadik fejezetet — a biztonság kedvéért I. Ferdinánd
bécsi udvarában való apródoskodását elhallgatva — Németországból való hazatérésével
(Reditus ex Alemania) és Báthory profetikus rémálmával zárja a gyászos, szenvedő Ma¬
gyarorszägröl (1182-1315. sor), akit a Duna, Tisza, Száva, Szamos, Maros és Dráva
folyamistenek, valamint Illyria, Moesia és Bohemia megszemélyesített alakjai kísér¬
nek. Ungaria rövid beszédben mondja el, hogy már élni sem akar, csak méltó módon
megsiratva és meggyászolva meghalni. A dicső múlt felsorolása mellett kitér a kapzsi
és orv Ausztriára is, amelyik megirigyelte és megkívánta tejjel-mézzel folyó földjét, de
azért voltak idők, hogy Bécset is térdre kényszerítette. Mivel az egyetlen reménysu¬
gár a Báthory-nemzetség Erdélyben, ezért megkéri Daciat, hogy segítsen fenntartani
a magyar nevet. Báthory elborzadva kiált utána, miközben Ungaria alakja köddé válik.
Az utolsó, negyedik, legterjedelmesebb fejezet (Szephanu basilia) István erdélyi feje¬
delemségéről, valamint lengyel királyságáról és dicső történelmi tetteiről szól 1578 he¬
xameterben. Talán eredetileg ez volt az egész epyilion magja, amit később kibővített
Báthory születésével és gyerekkorával. Mintha kissé különálló mű lenne, amit jelez az
is, hogy újból az invokáció eposzi kellékével kezd, de most nem Famát, hanem a törté¬
netírás múzsáját, Kleiót hívja segítségül. A fejezet három ,epikus" méretű haditettét
meséli el Báthorynak: az 1575. július 19-ei kerelőszentpáli csatát, Danzig lázadásának
leverését 1577 végén, és a livóniai háború 1579—1581. közötti három hadjáratát. A har¬
madik rész végén, a Báthory álmában már felbukkant Ungaria alakja itt a valóságban is
megjelenik Pannonis néven, " aki már Báthory eljövendő uralkodásának hírére is kikel
sírjából. A magyarok bűneinek fonalát elszőtték végre a Párkák, és most megtisztulva
egy új, boldogabb sorsot szőnek. Miként az előkép álomjelenetben, Magyarország
megmentője a valóságban is Dacia (vagyis Erdély), aki viszont kétségbeesve a reá és
anyjára, Pannonisra zúduló csapások elviselhetetlen kínja miatt — miként az álomjele¬
15 Az első pillantásra túlzásnak tűnő lista nem csupán Hunyadi verses leleménye és nem csupán szerzőnk
klasszikus műveltségideáljáról árul el valamit. Ugyanis a források szerint Báthory tényleg falta a könyveket,
igaz, főleg a történelmi témájúakat. Azonban Hunyadi könyvlistájának antik filozófus szerzői Báthory
,padovás filozófusfejedelemségének" Erasmus eszméin alapuló gyakorlatára is rámutatnak. (Veress 1933, 21¬
24; Horn 2008, 365-367, 376.)
106 Stephanus S. Georgii epigrammajaban Hunyadit a ,Bathory-erények trombitajan” (Bathoreae tuba virtutis) kívül
, Pannónia fennkölt méltóságának hirdetőjeként" (Pannonii praeco sublimis honoris) is nevezi (Hunyadi 1586a, A4’).
48