Oldal 45 [45]
OCR
Légyen tiszteleted kora hosszabb ős piramisnál s Mausollus-sirnál s ki ne kezdje irigyfogu vénség! 3. [Cím nélkül a Viridarium kötetben] Szintén 1583-ban jelent meg egy Báthory Istvánt dicsőítő terjedelmes műve az Ippolito Zucconelli által Velencében — Gömöri György és Bitskey István szerint? a lengyel királyi kancellária megrendelésére — kiadott kötetben In laudes serenissimi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae [Istudnnak, Lengyelország legfényesebb és leghatalmasabb királyának dicséretérel összefoglaló cím alatt." Zucconelli Báthory Istvánnak szóló dedikációs előszava 1583. július 9-ei keltezésű." Csorba Tibor szerint a kötetet azon padovai értelmiségi kör adta ki, amelynek költőnk is tagja lett volna." Gömöri György úgy fogalmaz, hogy ,a Viridiarum poétarumnak nagyobb volt a politikai, mint az irodalmi jelentősége" és , darabjai inkább Báthori István külföldi hírét, mintsem a kordivattól és konvenciótól független Múzsát szolgálták."" Hunyadi kiseposzának minden egyenetlensége ellenére is az egyik legnagyobb erénye — 2793 hexameterével — a mérete, amelyet különféle, jól elkülöníthető műfajokból — panegirikuszok, invokációk, eposzi seregszemlék, üdvözlőversek stb. — állított össze. Ezt a tényleg epikus méretet még csak távolról sem közelíti meg a kötet egyetlen költeménye sem. Költőnk négy részre osztotta az epyliliont, amelynek sorait a történelmi tényeket is eltorzító heves Habsburg-, németellenesség és egyfajta megváltó transzilvanizmus lengi át. A nyitó rész hatvanhat hexameternyi bevezető invokációjában a megszemélyesített Fama női alakja keresi fel a bukolikus idillbe merült költőt az északon dúló, véres háború hírével." Fama megrója Hunyadit, ne fecsérelje apró-cseprő eklogákra, epigrammákra az idejét, amikor tudna sokkal nagyszerűbbet, egyedit, sőt epikusat is alkotni (16-34. sor): , Aude aliquid, noluisse sat est, teque exime vulgo!” (Elég legyen a nem akarásból, legyen egy kis merszed és tävolodj el a tömegtől!) Miután meggyőzte a költőt, Hunyadi Báthory Istvánhoz fordulva előre szabadkozik műve miatt, amely se nem igazán óda, se nem igazán himnusz, vagy igazi eposz, hogy a király dicső haditetteinek részleteiben méltón elmerülhessen. A múzsák ajkára kívánkozó témát ő csupán egyszerű parasztos énekben, bukolikus költeménnyel érinti majd. "5 Gömöri 1999, 90, Bitskey 2013, 245, 251. 9 Hunyadi 1583. A kötet idáig legrészletesebb elemzését lásd: Bitskey 2013. 95 Az előszót kiadta: Csorba 1944, 235—237. 96 Csorba 1944, 102. A Báthorynak, vagy Báthoryról szóló dicsőítő költemények sokaságáról lásd: Csorba 1944, 63—107, 219—234; Gömöri 1999. 97 Gömöri 1999, 92. A Viridarium kötetről való meglehetősen hiányos szakirodalom összefoglalóját lásd: Bitskey 2013, 245—246. 98 Stephanus S. Georgii epigrammájában Hunyadit a , Báthory-erények trombitajanak” (Bathoreae tuba virtutis) nevezi (Hunyadi 1586a, A4". 43
