Seite 45 [45]
Légyen tiszteleted kora hosszabb ős piramisnál
s Mausollus-sirnál s ki ne kezdje irigyfogu vénség!
3. [Cím nélkül a Viridarium kötetben]
Szintén 1583-ban jelent meg egy Báthory Istvánt dicsőítő terjedelmes műve az
Ippolito Zucconelli által Velencében — Gömöri György és Bitskey István szerint?
a lengyel királyi kancellária megrendelésére — kiadott kötetben In laudes serenissi¬
mi, atque potentissimi D. D. Stephani regis Poloniae [Istudnnak, Lengyelország legfé¬
nyesebb és leghatalmasabb királyának dicséretérel összefoglaló cím alatt." Zucconelli
Báthory Istvánnak szóló dedikációs előszava 1583. július 9-ei keltezésű." Csorba
Tibor szerint a kötetet azon padovai értelmiségi kör adta ki, amelynek költőnk is
tagja lett volna." Gömöri György úgy fogalmaz, hogy ,a Viridiarum poétarumnak
nagyobb volt a politikai, mint az irodalmi jelentősége" és , darabjai inkább Báthori
István külföldi hírét, mintsem a kordivattól és konvenciótól független Múzsát
szolgálták."" Hunyadi kiseposzának minden egyenetlensége ellenére is az egyik leg¬
nagyobb erénye — 2793 hexameterével — a mérete, amelyet különféle, jól elkülönít¬
hető műfajokból — panegirikuszok, invokációk, eposzi seregszemlék, üdvözlőversek
stb. — állított össze. Ezt a tényleg epikus méretet még csak távolról sem közelíti meg
a kötet egyetlen költeménye sem.
Költőnk négy részre osztotta az epyliliont, amelynek sorait a történelmi tényeket
is eltorzító heves Habsburg-, németellenesség és egyfajta megváltó transzilvanizmus
lengi át. A nyitó rész hatvanhat hexameternyi bevezető invokációjában a megszemé¬
lyesített Fama női alakja keresi fel a bukolikus idillbe merült költőt az északon dúló,
véres háború hírével." Fama megrója Hunyadit, ne fecsérelje apró-cseprő eklogákra,
epigrammákra az idejét, amikor tudna sokkal nagyszerűbbet, egyedit, sőt epikusat
is alkotni (16-34. sor): , Aude aliquid, noluisse sat est, teque exime vulgo!” (Elég legyen
a nem akarásból, legyen egy kis merszed és tävolodj el a tömegtől!) Miután meggyőz¬
te a költőt, Hunyadi Báthory Istvánhoz fordulva előre szabadkozik műve miatt, amely
se nem igazán óda, se nem igazán himnusz, vagy igazi eposz, hogy a király dicső
haditetteinek részleteiben méltón elmerülhessen. A múzsák ajkára kívánkozó témát
ő csupán egyszerű parasztos énekben, bukolikus költeménnyel érinti majd.
"5 Gömöri 1999, 90, Bitskey 2013, 245, 251.
9 Hunyadi 1583. A kötet idáig legrészletesebb elemzését lásd: Bitskey 2013.
95 Az előszót kiadta: Csorba 1944, 235—237.
96 Csorba 1944, 102. A Báthorynak, vagy Báthoryról szóló dicsőítő költemények sokaságáról lásd: Csorba 1944,
63—107, 219—234; Gömöri 1999.
97 Gömöri 1999, 92. A Viridarium kötetről való meglehetősen hiányos szakirodalom összefoglalóját lásd:
Bitskey 2013, 245—246.
98 Stephanus S. Georgii epigrammájában Hunyadit a , Báthory-erények trombitajanak” (Bathoreae tuba virtutis)
nevezi (Hunyadi 1586a, A4".
43