Seite 38 [38]
miért tenné le a fegyvert, hogy elhajtsák őket rabszolgának? Ezért valószínűbb, hogy
a szkíták és az amazonok serege inkább szétszóródott vagy visszavonult. Hunyadi
egyébként a trójai veszteségekről nem is nagyon ír, az egyetlen tétel 8 000 ember, az
összes többi Memnón, az amazonok és a szkíták seregéből esett el. Itt rögtön az is
felmerül, hogy a 400 000 emberből, akiket Irója romjai közül elvittek, mennyi volt
a nő, gyerek és öreg? Az sem valószínű, hogy ezek között alig volt hadra fogható
férfi. Így pedig a maradék szövetséges erökkel kiegeszülve minimum 400-450 000
főnyi sereget fel lehetett volna még állítani a védekezéshez. Hogyhogy nem tudtak
ellenállni? Ez csak úgy lehetséges, ha a szövetséges hadakkal már nem számolunk
ekkor. És ez azt is jelenti, hogy a maradék 400 000 trójai nagy része eddigre már
nem volt bevethető, mert tényleg nő, gyerek, vagy öreg volt, amiből az is következik,
hogy a trójaiak teljes vesztesége az egész háború alatt a szövetséges hadak nélkül is
több százezer főre rúgott.
Ha a görög sereggel hasonlítjuk mindezt össze, akkor azt látjuk, hogy a görö¬
göknek - legalábbis Hunyadi szerint — a veszteségeik ellenére is még mindig kellett,
hogy legyen minimum 700 000 embere. Ezek viszont mind harcosok voltak. Pontos
számokat még Hunyadi fantáziavilágára támaszkodva sem tudok közölni, de az azért
jól látszik, hogy szerzőnk trójai háborújában milliós hadseregek csaptak össze, ami
a létszámokat tekintve nagyjából egy sztálingrádi csata méretű küzdelem.
A hadseregek számán kívül érdekes lehet még Hunyadi Irója-képe, amelyet le¬
írásából szintén rekonstruálhatunk. A 368. sorból megtudhatjuk, hogy négy mérföld
volt Irója kerülete, ami a régi magyar mérfölddel számolva 4 x 11,376 méter - 45,504
méter." Nem tudjuk, Hunyadi városfala miképpen tekeredett a város körül, így hát
a területét nehéz lenne pontosan meghatározni. De ha a szemléltetés végett nagyjá¬
ból négyzet alakúnak képzeljük el a várost, akkor kb. 130 km? területű, ami a mai
Veszprém mérete."
De további adatokat is kibonthatunk a szövegből. Kicsit korábban az egyik strófa
(353—356. sor) a falak méretét ecseteli:
, Kerítése Irójának erős vala, / Harminchat singni szélessége vala, /
Magassága kilencven singni vala, / Fejér márványkőből felrakva vala."
§5 Habár egy 45 kilométernyi városfal meghökkentő méretűnek tűnik elsőre, még ennél nagyobbra is
találhatunk példát a történelemben: a 15-16. szäzadban épült pekingi värosfalat, amely egy belső és külső
városfalból állt. A belső fal 24, a külső fal pedig 28 kilométer hosszú volt. A két városfal ilyen alakban
egészítette ki egymást (a felső rész a belső, az alsó rész a külső fal): Ih, amelyek együtt majdnem 60 kilométer
hosszúak voltak. A régészeti kutatások szerint Trója falának kerülete nagyjából 2.5 kilométer lehetett (csak
összehasonlításképpen: Pécs középkori városfala 3.5, Konstantinápolyé 22 kilométer hosszú).
Ez persze egy nagyon hozzávetőleges és pontatlan számítás. Így az ostrom alatt — a bezsúfolódott sereg/
86
nagyjából a mai Hága, Lisszabon, Koppenhága népsűrűségével egyezik meg; 6100—6500 fö/km?.
36