Seite 36 [36]
OCR
— a több oldalról szorongatott és a túlerővel szemben heroikusan védekező Irója mellé áll a támadó akhájokkal szemben. Király György újra és újra fanyar megjegyzéseket tesz nem csak úgy általában a metrum és a történetszövés egyenetlensége, valamint a nem létező forrásoktól való önkényes eltérés, hanem a történeti hitelesség átlátszó máza miatt is. (Az esetek nagy részében igazságtalanul, ahogy Dézsinél is láttuk az amazones szó használatával kapcsolatban.) A krónikákhoz méltatlan hitelességét próbálja nevetségessé tenni például Hunyadi földrajzi ismereteinek állítólagos hiányosságait felemlegetve (pedig ennek pont az ellenkezőjét bizonyítja a Báthory Istvánról írt óriási panegirikusza, a Zsámbokyt szidalmazó I. Ottó német-római császár augsburgi [dátszatlgyőzelméről írt rövidebb műve és Ephemeronja is):** , Hunyadi földrajzi ismeretei szerint, úgy látszik, Kréta szigete Afrikához tartozott, mert később is (az V. részben) Merion kréfai királyt hazaküldik Afrikába segítségért." De ha jobban megnézzük az eredeti szöveget, akkor itt sokkal inkább az irodalomtörténész figyelmetlenségéről van szó, mint Hunyadi tudatlanságáról. Hunyadi ugyanis sem az első részben (265—272. sor), sem pedig az ötödik részben (1426— 1429. sor) nem írja Krétáról, hogy Afrikában lenne. Az első esetben Agamemnón és Menelaosz afrikai tartományaikon való osztozkodását említi meg, míg a második esetben Mérionészről írja, hogy a vitéz még egész Afrikát is bejárta, hogy hadat toborozzon. A , Kréta" névre még csak nem is utal Hunyadi, így egészen különös, hogyan képződhetett meg mindez Királyban a szöveg olvasása közben. Az elsőnél valószínűleg önkényesen Dictys szövegét mossa össze Hunyadiéval, ahol Dictys a testvérek krétai tartományokon való osztozkodásáról ír. Hunyadi viszont nem a krétai tartományokat lokalizálta Afrikában, hanem csak annyit ír, hogy Afrikában is voltak tartományaik a testvéreknek (269—270. sor: , Afrikában nagy birodalmok vala, / atyjoktól maradott jószágok vala"). A második esetben egyszerűen arra az implicit iskolai tudásra alapozza félrevezető állítását Király, amelyet a homéroszi hajókatalógusból ismerünk, vagyis hogy az egyik krétai hajó kapitánya Mérionész volt. De még ebből az eredeti szövegrészből sem következik, hogy Mérionész csak Krétán gyűjtött volna hadat. Hunyadi szövegéből meg pláne nem, hiszen ő jelzi is, hogy Mérionész Afrikából is verbuvált katonákat ( Vitéz Mériont szólították vala, / az nagy Európába izentek vala, / főkirályok sok népet adtak vala, / egész Afrikát is bejárta vala"). Ezt a tévedést tehát inkább Király számlájára írhatjuk megint. Hunyadi , tudákos józanságának" másik jele a számadatok bősége, amellyel viszont szintén csak históriája valószerűségét kívánta alátámasztani. Király Györgyöt ezzel kapcsolatban is az ,önkény" zavarja, jelesül, hogy költőnk sem Dares Phrygius, 84 Uo. 17. 34
