Seite 36 [36]
— a több oldalról szorongatott és a túlerővel szemben heroikusan védekező Irója mellé
áll a támadó akhájokkal szemben.
Király György újra és újra fanyar megjegyzéseket tesz nem csak úgy általában
a metrum és a történetszövés egyenetlensége, valamint a nem létező forrásoktól való
önkényes eltérés, hanem a történeti hitelesség átlátszó máza miatt is. (Az esetek
nagy részében igazságtalanul, ahogy Dézsinél is láttuk az amazones szó használatá¬
val kapcsolatban.) A krónikákhoz méltatlan hitelességét próbálja nevetségessé tenni
például Hunyadi földrajzi ismereteinek állítólagos hiányosságait felemlegetve (pedig
ennek pont az ellenkezőjét bizonyítja a Báthory Istvánról írt óriási panegirikusza,
a Zsámbokyt szidalmazó I. Ottó német-római császár augsburgi [dátszatlgyőzelméről
írt rövidebb műve és Ephemeronja is):**
, Hunyadi földrajzi ismeretei szerint, úgy látszik, Kréta szigete Afriká¬
hoz tartozott, mert később is (az V. részben) Merion kréfai királyt haza¬
küldik Afrikába segítségért."
De ha jobban megnézzük az eredeti szöveget, akkor itt sokkal inkább az irodalom¬
történész figyelmetlenségéről van szó, mint Hunyadi tudatlanságáról. Hunyadi
ugyanis sem az első részben (265—272. sor), sem pedig az ötödik részben (1426—
1429. sor) nem írja Krétáról, hogy Afrikában lenne. Az első esetben Agamemnón
és Menelaosz afrikai tartományaikon való osztozkodását említi meg, míg a má¬
sodik esetben Mérionészről írja, hogy a vitéz még egész Afrikát is bejárta, hogy
hadat toborozzon. A , Kréta" névre még csak nem is utal Hunyadi, így egészen
különös, hogyan képződhetett meg mindez Királyban a szöveg olvasása közben.
Az elsőnél valószínűleg önkényesen Dictys szövegét mossa össze Hunyadiéval,
ahol Dictys a testvérek krétai tartományokon való osztozkodásáról ír. Hunyadi
viszont nem a krétai tartományokat lokalizálta Afrikában, hanem csak annyit ír,
hogy Afrikában is voltak tartományaik a testvéreknek (269—270. sor: , Afrikában
nagy birodalmok vala, / atyjoktól maradott jószágok vala"). A második esetben
egyszerűen arra az implicit iskolai tudásra alapozza félrevezető állítását Király,
amelyet a homéroszi hajókatalógusból ismerünk, vagyis hogy az egyik krétai hajó
kapitánya Mérionész volt. De még ebből az eredeti szövegrészből sem követke¬
zik, hogy Mérionész csak Krétán gyűjtött volna hadat. Hunyadi szövegéből meg
pláne nem, hiszen ő jelzi is, hogy Mérionész Afrikából is verbuvált katonákat
( Vitéz Mériont szólították vala, / az nagy Európába izentek vala, / főkirályok
sok népet adtak vala, / egész Afrikát is bejárta vala"). Ezt a tévedést tehát inkább
Király számlájára írhatjuk megint.
Hunyadi , tudákos józanságának" másik jele a számadatok bősége, amellyel vi¬
szont szintén csak históriája valószerűségét kívánta alátámasztani. Király Györgyöt
ezzel kapcsolatban is az ,önkény" zavarja, jelesül, hogy költőnk sem Dares Phrygius,
84 Uo. 17.
34