Seite 23 [23]
OCR
udvarában több neves orvosról is tudunk. Nem tudjuk, pontosan mikortól lépett Báthory udvari szolgálatába, de az biztos, hogy 1584. október 20-án a Rómában frissen kinevezett bíboros, Báthory András kíséretében érkezett vissza Krakkóba." Tehát ehhez a dátumhoz képest lett celerizer (gyorsan) olyan híres a gyógyítás terén, hogy Báthory István fel is fogadta? Ismerve Báthory István halálának idejét, nem sok ideje volt Hunyadinak bizonyítani orvosi jártasságát: pár hét, esetleg pár hónap, hiszen emellett azt is tudjuk, hogy 1586-ban Báthory Andrást diplomáciai útjára Rómába kísérte. Pontosabban: 1586. március 22-én indultak Krakkóból és három hónap múlva június 24-én érkeztek meg az örök városba, ahonnan majd csak Báthory István halála miatt távoztak sietve 1587 elején." Ha ezt összegezzük, akkor Hunyadi nemhogy két évig, de talán egy évig se tartózkodott Báthory István udvari környezetében, aki 1586. december 12-én halt meg. Weszprémi tudósítása szerint viszont ezt követően nem Báthory András mellett, hanem a még fiatalkorú, 14 éves Báthory Zsigmond udvarában lett orvos (1587-től vagy Zsigmond 1588 decemberi fejedelemmé választása után valamikor), aki mellett haláláig ki is tartott." A Victoria Othonis elején azt írja Hunyadi, hogy a lengyel interregnum alatt merült el a magyar történelem tanulmányozásában jobban. Vagyis 1587-ben valószínűleg végig Krakkóban maradt Báthory András mellett. Zsigmond melletti udvari életére találunk egy aprócska adatot 1590 nyaráról a szász Marcus Fuchs-, Christian Lupinus- és Johannes Oltard-féle családi krónikában. Egyik bejegyzése szerint Hunyadi — az olasz doktor Marcello Sguarcialupival — a fejedelem kíséretében tartózkodott Gyulafehérváron 1590. július 31-én, amikor is egy részleges napfogyatkozást szemlélve a török pusztulását jósolta a fejedelemnek: „1590. A mäsodik eklipszis idejen ugyanabban az időben. Két napot és holdat lehetett látni, amelyet a fejedelem egy elegáns kis látcső segítségével kíváncsian figyelt, és kíséretéhez, Marcello Sguarcialupihoz és Hunyadi Ferenchez fordulva megkérdezte, vajon mit jelent mindez, 4 Lásd például Pietro Simone Simoni (1532-1602) és Niccolo Buccella ($1599) udvari orvosok egymas elleni röpiratháborúját a király halála miatt, és ezekhez kapcsolódóan a két másik olasz származású udvari orvost Giovanni Muraltót és Marcello Sguarcialupit. # Horn 2002, 80. 46 Uo. 98-99. 1587. januär 24-én még Rómában volt, mert Reszka feljegyezte a diáriumában, hogy ellátogatott Hunyadival a nagyjából 20 kilométerre lévő Grotaferratába, hogy kipihenjék az államügyek fáradalmait: „A prandio profectus sum Grotaferrata, ut in otio et quiete operam darem recuperandis viribus et a practicis de Regno abstinerem. Accepi mecum D. Franciscum medicum.” Reszka, ed. Czubek 1915, 143. Erdekes, hogy egyik kéziratban fennmaradt versében viszont kemény szavakkal kritizálja urát. Lásd 67. oldalon. „1590. Fuere etiam 2. ecclypses circa illa tempora. altera solis, altera lunae, utramque Serenissimus Princeps per specillum perelegantissimum conspiciens, quid signifi caret, ab adstantibus sibi Doctoribus, Francisco Hunyadino, et Marco Sqvarcialupo, quaerit, qui dum respondent: minari ecclypses istas interitum Turcis, idque futurum a quodam sub polo nostro etc. etc. Ibi gestabundus Princeps dixit: 0 utinam ego essem, per quem humiliaret Deus Turcam.” Trausch, kiad. Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum, 1847 83 (lj. 196). Magyar forditäsät läsd: Kruppa 2015, 54. 4 a 48 21
