Seite 23 [23]
udvarában több neves orvosról is tudunk. Nem tudjuk, pontosan mikortól lépett
Báthory udvari szolgálatába, de az biztos, hogy 1584. október 20-án a Rómában fris¬
sen kinevezett bíboros, Báthory András kíséretében érkezett vissza Krakkóba." Tehát
ehhez a dátumhoz képest lett celerizer (gyorsan) olyan híres a gyógyítás terén, hogy
Báthory István fel is fogadta? Ismerve Báthory István halálának idejét, nem sok ideje
volt Hunyadinak bizonyítani orvosi jártasságát: pár hét, esetleg pár hónap, hiszen
emellett azt is tudjuk, hogy 1586-ban Báthory Andrást diplomáciai útjára Rómába
kísérte. Pontosabban: 1586. március 22-én indultak Krakkóból és három hónap múl¬
va június 24-én érkeztek meg az örök városba, ahonnan majd csak Báthory István ha¬
lála miatt távoztak sietve 1587 elején." Ha ezt összegezzük, akkor Hunyadi nemhogy
két évig, de talán egy évig se tartózkodott Báthory István udvari környezetében, aki
1586. december 12-én halt meg.
Weszprémi tudósítása szerint viszont ezt követően nem Báthory András mellett,
hanem a még fiatalkorú, 14 éves Báthory Zsigmond udvarában lett orvos (1587-től
vagy Zsigmond 1588 decemberi fejedelemmé választása után valamikor), aki mellett
haláláig ki is tartott." A Victoria Othonis elején azt írja Hunyadi, hogy a lengyel
interregnum alatt merült el a magyar történelem tanulmányozásában jobban. Vagyis
1587-ben valószínűleg végig Krakkóban maradt Báthory András mellett.
Zsigmond melletti udvari életére találunk egy aprócska adatot 1590 nya¬
ráról a szász Marcus Fuchs-, Christian Lupinus- és Johannes Oltard-féle csa¬
ládi krónikában. Egyik bejegyzése szerint Hunyadi — az olasz doktor Marcello
Sguarcialupival — a fejedelem kíséretében tartózkodott Gyulafehérváron 1590. jú¬
lius 31-én, amikor is egy részleges napfogyatkozást szemlélve a török pusztulását
jósolta a fejedelemnek:
„1590. A mäsodik eklipszis idejen ugyanabban az időben. Két napot
és holdat lehetett látni, amelyet a fejedelem egy elegáns kis látcső se¬
gítségével kíváncsian figyelt, és kíséretéhez, Marcello Sguarcialupihoz
és Hunyadi Ferenchez fordulva megkérdezte, vajon mit jelent mindez,
4 Lásd például Pietro Simone Simoni (1532-1602) és Niccolo Buccella ($1599) udvari orvosok egymas elleni
röpiratháborúját a király halála miatt, és ezekhez kapcsolódóan a két másik olasz származású udvari orvost
Giovanni Muraltót és Marcello Sguarcialupit.
# Horn 2002, 80.
46 Uo. 98-99. 1587. januär 24-én még Rómában volt, mert Reszka feljegyezte a diáriumában, hogy ellátogatott
Hunyadival a nagyjából 20 kilométerre lévő Grotaferratába, hogy kipihenjék az államügyek fáradalmait:
„A prandio profectus sum Grotaferrata, ut in otio et quiete operam darem recuperandis viribus et a practicis de Regno
abstinerem. Accepi mecum D. Franciscum medicum.” Reszka, ed. Czubek 1915, 143.
Erdekes, hogy egyik kéziratban fennmaradt versében viszont kemény szavakkal kritizálja urát. Lásd 67.
oldalon.
„1590. Fuere etiam 2. ecclypses circa illa tempora. altera solis, altera lunae, utramque Serenissimus Princeps per
specillum perelegantissimum conspiciens, quid signifi caret, ab adstantibus sibi Doctoribus, Francisco Hunyadino, et
Marco Sqvarcialupo, quaerit, qui dum respondent: minari ecclypses istas interitum Turcis, idque futurum a quodam
sub polo nostro etc. etc. Ibi gestabundus Princeps dixit: 0 utinam ego essem, per quem humiliaret Deus Turcam.”
Trausch, kiad. Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum, 1847 83 (lj. 196). Magyar forditäsät läsd: Kruppa
2015, 54.
4
a
48
21