Seite 21 [21]
angliai egyetemen, de meglátogathatta akár az oxfordi, akár a cambridge-i iskolát is.
Azért nem találkozunk beiratkozott magyar diákokkal, mert 1571-től ehhez le kel¬
lett tenni az esküt az anglikán egyház harminckilenc hittételére. (Ezt az esküt pedig
nagyon is komolyan vették; senki sem vállalkozott hamis eskütételre csak azért, hogy
egyetemre járhasson. Így az angliai tanulmányok legfontosabb forrásai az oxfordi és
cambridge-i kollégiumok számadáskönyvei, valamint a Bodleian könyvtár vendég¬
könyvei lehetnek.)
4. Életrajzi adatmorzsák, feltételezések
Hunyadi életrajzával kapcsolatban mindenképp ki kell térnünk Pataki Jenő azon
állítására, amely szerint Hunyadi 1580-1581-ben a livóniai háborúban sebesülteket
kötözgetett volna:"
, A gyógyítás mesterségében már volt bizonyos jártassága, ugyanis Bá¬
thori István lengyel királynak Rettegett Ivan orosz cärral 1580-81-ben
folytatott háborúja idején ott találjuk a fiatal Hunyadit a király had¬
seregében, s nagyban szorgoskodott a sebesültek kötözésénél. Ebbéli
tudását az ott működő borbély-sebészektől sajátíthatta el, s mint iskolá¬
zott ifjú, könnyen gyarapította a szerzett tapasztalatok során. Meg kell
adni, hogy István király seregében az egészségügyi szolgálat jobban
volt megszervezve, mint bármely más nemzetnél. A sebesültek ellátása
a borbélyokra volt bízva, kiknek segítségére voltak a kötözőszerek ké¬
szítésében a patikáriusok. András és Márton borbélyok mellett — csak
ezeket ismerjük — Hunyadi elsajátította a szükséges ismereteket. A se¬
regnél még arra is figyeltek, hogy minden csapatnál a harcosok nyelvét
beszélő borbély alkalmaztassék. A magyar katonákat Hunyadi kezelte.
A Rettegett Ivánnal vívott harcok után indult el Hunyadi külföldi útjá¬
ra. A XVI. században még nagyon kevesen vállalkoztak időt s költsé¬
get felemésztő peregrinációra, s ezek között is kevés olyan akadt ifjaink
között, aki tudományszomjától űzetve bejárja Belgium, Angol-, Fran¬
cia- és Olaszországot, mint ahogyan Hunyadi Ferenc tette. Nevezett
országokban az egyetemeket látogatta, gyűjtötte ismereteit, gyarapítot¬
ta tudását, s mindinkább érlelte azon elhatározását, hogy hazamenve
hazájának, a szép Erdélynek, s elárvult nemzetének hasznára s díszére
váljon. Utolsó állomása Padua volt."
40 Gömöri 2005, 5—22.
A Pataki 2004.
19