Oldal 17 [17]
OCR
kapott Phoebustól. Lágyabb stúdiumokkal váltogatta a gyógyítás tudományát, és Hippokratész mellett Vergiliusnak is engedett: „lu vero gemina psallentem come corona Phoebe sacer vatem medicas qui lautior artes Mollibus alternat studiis, et doctus utroque Hippocratem magno docet indulgere Maroni.” 2. Németalföld Ahogy Vesaliusnál, úgy Hunyadinál is elképzelhető egy párizsi kitérő (Weszprémi legalábbis tud franciaországi tanulmányairól), erre azonban egyelőre nincs semmi bizonyítékunk. Viszont a Belgicae orae (belga területek) kifejezésbe, ha csak laza marokkal is, de belekapaszkodhatunk. Weszprémi könyvének fordítója, Kővári Aladár nagyvonalúan Hollandiának fordítja ezt a kifejezést. Annyiban mindenképpen igaza van, hogy a 16. század végén önálló belga állam még nem létezett, azonban Németalföldön belül a , belga területek" kifejezés mégis csak egy tradicionálisan élő fogalom, amely az egykori római provinciára utal. Ugyanakkor nekünk kár is lenne a szövegrészt 16. század végi szemmel olvasnunk, elég, ha Weszprémi István szemével nézünk a térképre. Ő pedig 1778-ban adta ki orvostörténeti munkájának második kötetét, amelyben Hunyadiról is ír, és ekkor a terület még Habsburg-uralom alatt allt Belgium Austriacum (magyarul Osztrák-Németalföld) néven.? Weszprémi tehát erre a területre gondolhatott (már ha nem szóról szóra vette át egy korábbi forrásból), ami viszont nagyjából tényleg lefedi a mai Belgium területét. Mivel Padovát hagyta a végére, szoros szövegolvasással feltételezem, hogy Hunyadi peregrinációjának az lehetett a menetrendje, amit leír. Tehát először Németalföld déli részére utazott. Mivel a következő tagmondatba külön is érdemesnek tartja leírni, hogy lezután] meglátogatta Anglia és Franciaország nevesebb iskolait (nodiliores scholae) és a belga területekkel kapcsolatban nem említ iskolát, ezért az is felmerülhet, hogy ezeken a területeken csak átutazott, utazgatott. Azonban ha így lett volna, akkor is el kellett volna valahogy jutnia Németalföldig és így peregrinációs útvonalának többi állomására is miért ne utalna a szöveg (Lengyelország? Németország"). Ezért mégis inkább az valószínűsíthető, hogy egyetemi tanulmányainak első állomása tényleg , belga területeken" volt, ahol viszont ekkoriban csupán két egyetem jöhet szóba: a leideni és a leuveni. A leideni egyetemet több okból is kizárhatjuk: a legfőbb érv ez ellen az, hogy egyszerűen nem belga területen található. A második ellenérv, hogy csupán 1575ben alapította Nassaui Vilmos orániai herceg a délebbi, katolikus leuveni egyetem 31 Hunyadi 1586a, A4'. 52 Weszprémi 1778. 15
