Oldal 12 [12]
Valószínűleg Weszprémi István információira hagyatkozva, a Szabó Miklós és
Tonk Sándor által összeállított, a kora újkori erdélyiek egyetemjárását feldolgozó ka¬
talógus szerint Hunyadi Ferenc Bánffyhunyadon született." Három fivéréről és egy
nővéréről, Hunyadi Borbáláról is tudunk, akinek két férje is volt (Ötvös János, majd
Éradonyi Péter) és 1609. októberében (25. előtt) halt meg." A három fivér nevét nem
ismerjük. A Báthory-apoteózis elején (24—29. sor) azt írja, hogy már fiatalon (iuvenis)
is eleget sírt, amikor az emésztő pestis (pestis edax) elvitte barátait (sodales), három
fivérét (fratres), valamint apját és anyját is egyszerre. Ez talán az 1574-1575-ös járvány
lehetett, ami Heltai Gáspárt is megölte. Életkorára sajnos ebből sem tudunk következ¬
tetni, mert 1572 és 1577 között több pestisjárvány is volt Erdélyben (Cernovodeanu,
Binder 1993, 52-53; Faragó 2007, 30), de Szamosközy külön is megemlíti az 1575-ös
, rettenetes" járványt: „1575. Atrox pestis in Ungaria et Transilvania”.”
1. Padova
A következő, méghozzá nagyon pontos adatunk a már fentebb említett padovai egye¬
temi tartózkodására utal. 1583. december 17-én tanúként találkozunk a nevével egy
tárgyaláson, amelyen egy bizonyos Sebastianus Silvius szegénységét firtatják (való¬
színűleg ösztöndíjat szeretne, vagy a fokozatszerzés illetékének mérséklését). Annyi
derül ki a jegyzőkönyvből, hogy ez a bizonyos Silvius a krakkói egyetemen szerzett
fokozatot filozófiából (doctor artium et philosophiae) és 1578-ban hagyta el az egyete¬
met, hogy aztán Padovában jogot hallgasson és ledoktoráljon. Fontos részlet, hogy itt
három éven keresztül tanult. A jelenlévő tanúk mindegyike megerősíti, hogy ránézés¬
re és viselkedésre is nagyon szegénynek tűnt a kérelmező. Ezen tanúk közül lenne az
egyik szerzőnk, akiről ezt olvashatjuk a jegyzőkönyvben:
1
u
„Hunyadi (Franciscus) a patria ita cognominatus...”, Weszprémi 1962, 190-191. Läsd meg: Szabó, Tonk
1992, 53.
Galfi 2015, 90, 91; Galfi 2016, ET4 VIII/2, 82 (no. 246), 180.
Szilagyi, kiad. Szamoskézy István..., 1876, 180-182.
„1583. dec. 17, Pad. in comuni i. pal. ad banchum utilium. Coram —i. u. doctoribus d. Flaminio Bradiolo priore, d.
Antonio de Comitibus et d. Melchiore de Cartulariis duobus ex senioribus, d. Antonio Bradiolo altero ex — syndicis
et d. Ubertino Fabiano vicecontradictore — collegii, — comparuit d. Sebastianus Silvius — pro faciendo probationes
e notabili sua paupertate pro consequendo conventum gratis. — I. u. doct. d. Michael Quarantaoto testis — deposuit
se cognoscere d. Sebastianum — et credere — esse pauperimum, tum quia etiam anno preterito cupiebat suscipere
insignia doctoratus et nunquam potuit invenire — pecunias, — tum etiam quia ex aspectu et habitu apparet ipsum esse
pauperimum; ef scire ipsum studuisse legibus in hoc Gymnasio per circa tres annos — et substinuisse publice conclusiones
suas. — D. Petrus Slovatius Pollonus art. et med. doct. habitator in vico Purciliae testis — deposuit se cognoscere d.
Sebastianum Silvium art. et phil. doct. promotum in Accademia Cracoviensi et scire ipsum esse adeo pauperem et
non habere modum ex se vivendi nisi aliorum ope sustentaretur. Interrogatus de studio, respondit iam quinquennio
elapso ipsum d. Sebastianum discessisse ex Gymnasio Cracoviensi, ubi una cum ipso teste publicus proffessor erat,
et credere huc statim accessisse causa studii. - Dlominus] Franciscus Honiadinus Hungarus artlium] scol[aris]
habitator Pad[ue] in contr[ata] Puthei Vacce — deposuit se cognoscere a tribus annis — dlominum] Sebastianum
Silvium. [kiemelés M. D.]” Martellozzo Forin 2008, 1203.
1
a
1
a
1:
50
10