Oldal 354 [354]
OCR
SZIGETI PÉTER jogokkal. A tulajdonjog és annak tárgya, ami mindig munkatermék, saját vagy idegen munka elsajátításának terméke, kinyitotta a megítélés dimenzióját. A jogimmanens mértéken tehát túl kell lépünk akkor, amikor a működő jogrendszer teljesítményét társadalmi hatása felől vesszük, amikor részrendszert az egészre vonatkoztatottan nézünk. Mi lehet egy jogrendszer esetében ez a történetiséggel nem szembenálló, a formális legalitás kiszámíthatóságát megtartva meghaladó végső értékmérő? Amiben a relatív, korhoz és rendszerhez kötődő jogimmanens és a jogon túl lévő abszolút értékmérők egymásra vonatkoztatottak lehetnek. Az ember nembeli lényegének — munkájának, nyelvének, kultúrájának, univerzalitásának abszolút mértéke - történelmi kibontakoztatásában játszott szerepük szerint lehet megítélni a történetileg előálló jogintézményeket, jogrendszereket. Azt, hogy végső soron hogyan, mennyiben segítették elő vagy éppen gátolták természetjogias értékvonatkozásaikkal, jogos-jogtalan minősítéseikkel és eljárásaikkal az emberi társadalmak és a társadalomban élő egyes emberek? szabadságfokának - az adott kor adott feltételei között elérhető — kibontakoztatását. Peschka Vilmos jogelméleti megoldását?" vittük át a jogfejlődésre alkalmazva, ahol a nem túlélése előfeltétele szabadságfoka vizsgálatának. A jog éppen azért kaphat jelentős szerepet a végső érték, a nembeli lényeg szabadságfokának perspektívájába állítva, mert szabályozó hatalmánál fogva az összfolyamat önfényű, sui generis tényezője. A mindenkori emberi-társadalmi állapotokban termelődő együttélési magatartásminták és konfliktusfeloldások adekvát rendje keresésének végső mértéke az elérhető szabadságfok biztosítása. IRODALOM Arisztotelész: Az athéni állam. Ford. Ritoók Zsigmond. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1954. Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 2007. Favoreu, Louis et al.: Droit constitutionnel. 10e édition. Paris, Dalloz, 2007. Győrfi Tamás: Az alkotmánybíráskodás politikai karaktere. Budapest, INDOK, 2001. Harmathy Attila: , Az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzeti jogalkalmazás". Állam- és Jogtudomány, L. évf. 2009. 3. sz. 273—291. Jeney Petra: A tulajdonhoz való jog az Európai bíróság gyakorlatában. In Sajó András (szerk.): Alkotmányosság a magánjogban. Budapest, Complex Kiadó, 2006. 73-91. 29 „A.dolgok és összefüggéseik végső mértéke az ember" (a szofista Prétagorasz homo mensura tételének továbbfejlesztett változataként). 30 Peschka Vilmos: A jogszabályok elmélete. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1979. 162-167. s 352 "
